13.

Yoshimi

Raktari megjelenik Taoval és elkéri a kocsikulcsot, amit minden gond nélkül adok oda neki. Nem félek attól, hogy visszaélne a kissrác vele, sem pedig, hogy bármi gond lehetne. Érzem, hogy Tari szeretne velem lenni, egyértelmű abból, ahogy hozzám ér, meg a járásán is látszik, vagy csak én képzelem be magamnak. Jeremy is kezd lassan megnyugodni, így elkezdem befelé terelgetni. A kölyök próbál eltűnni, ugyanakkor mindenki kedvesen fogadja vissza és a segítségére próbálnak lenni. Szegény srácra rájár a rúd ma megint, pedig most marhára nem erre számított szerintem.


Végül az egész társaság a táncparketten köt ki, de valahogy nincs időm velük foglalkozni, mert Raktari teljesen leköt. Felszabadult és imádnivaló, ahogy így mozog és talán észre sem veszi, de ösztönből hullámzik a teste. Szeretném látni az arcát, így magam felé fordítom, mire hevesen és szerelmesen csókol meg. Nem ellenzem a dolgot, sőt... teljesen beindít ezzel. Hogy fogom otthon visszafogni magam? Ajaj... megint sikerült olyan helyzetbe hoznia, amiből nehéz a megfelelő megoldással kilépni. Na mindegy, majd meglátjuk, hogyan alakul, de nagyon beindít. Chiaki és Yajiro lelépnek, val'szeg az ő estéjük is egy ágyban ér véget, amin csak mosolyogni tudok. Raktari is menne, de azt hiszem, kicsit megfeledkezik a körülöttünk lévő világról. Mindenesetre elenged és Ichirohoz indul, én meg Jeremyhez lépek.

- Szerintem mi lépünk - közlöm vele mosolyogva.

- Én még maradnék - vallja be, aztán elgondolkodik. - Ne haragudj, hogy így viselkedtem.

- Ne butáskodj, semmi rosszat nem csináltál - mosolygok rá és megsimogatom a vállát, mire ugrik egyet és átkarol. Hagyom neki, csak figyelem a lélegzését.

- Köszi, hogy elhoztatok, meg hogy kibírtatok.

- Biztosan jó ötlet maradni? - kérdezem azért meg finoman.

- Megkérdezem Ichirot, marad-e - tájékoztat és már dobbant is. Megint kis szeles, ugyanakkor meglep, mikor Raktari nyakába ugrik és puszit nyom az arcára. Csak mosolyogni tudok rajta. Összeszedjük magunkat a testőrrel és elindulunk a kocsi felé. Tao benn alszik a hátsó ülésen édesen összegömbölyödve. Felnézek Tarira és csak rámosolygok.

- Szerintem ülj be mellé és fogd meg, nehogy leessen az ülésről, amilyen pici, simán becsúszik a lukba - mondom komolyan és csókot nyomok Tari szájára. Lesz még időnk egymásra elég otthon, meg igazság szerint én is innék egy kicsit. Valami pia van a szekrényben, de majd meglátjuk.

- Jól van. - Óvatosan ül be a srác mellé, a fejét az ölébe veszi és átfogja a testét. Tao egy pillanatra megébred, de már alszik is tovább.

- Merrefelé lakik? - kérdezem meg.

- Arrafelé indulj, amerre a lakásod van. A kilencvennyolcas busz megáll egy lakótelep előtt, ott az egyik házban. Majd beviszem, engem már ismernek a szülei.

- Rendben. - Elindulok a mondott irányba. Nem vezetek vadul, ilyenkor már nem szoktam, egyrészt, mert fáradtabb vagyok, másrészt, mert sötét van. Még így sem telik fél órába és a lakótelep mellett vagyunk. - És most? - kérdezem meg életem értelmét.

- A parkolóban megállhatsz, az jó lesz.

- Okés. - Bekanyarodom és leparkolok az első üres helyre. - Biztosan ne kísérjelek el?

- Biztos. - Raktari óvatosan száll ki és felkelti Taot is, de amint a kissrác kikecmereg az autóból, inkább a karjába veszi. Aranyos kölyök, mert már alszik is tovább, miközben Tari elindul vele befelé a házak közé. Kiszállok és rágyújtok, amíg várom a srácot. Jeremy kicsit jobban kiöntötte a lelkét, mint ahogy szerintem tervezte, bár annyira még nem volt sok. Kezdek fázni, így összébb húzom a bőrkabátot magamon, és várom, hogy visszaérjen Raktari. Nemsokára meg is érkezik, én meg felé lépek azonnal, mert látom, hogy nagyon fázik és addig is, míg elér a kocsihoz, magamhoz szorítva próbálom felmelegíteni, majd mikor beülünk, bekapcsolom a fűtést és levéve a kabátomat a kezébe nyomom.

- Máskor öltözz fel rendesen - kérem aggódva, de csak hátradobja a kabátom és szétnyitja a pulcsiját. - Akkor haza?

- Aha. Nem gondoltam, hogy többet leszünk kint, mint legutóbb, csak kisétálunk a kocsihoz, meg besétálunk - árulja el szégyellős mosollyal.

- Hát ez egy ilyen összecsapós este volt. Daykival minden rendben lesz? - kérdezem meg végül. Nem akarok addig túl sokat fecsegni, amíg nem tudom, Raktari mennyit tud a Jeremyvel közös ápolásukról.

- Igen. Most megint erősebbek az érzelmei, de majd lecsillapodnak megint.

- Ez volt az egyetlen, amiben nem tudtam megnyugtatni Jeremyt. Azt hitte, ő rontott el valamit - árulom el csendesen, miközben kikanyarodok vissza az útra. Jó ilyenkor vezetni, mert nincs forgalom szinte semennyi.

- Nem, semmit, Dayki már úgy jött, hogy nem volt flottul. Feltűnően máshogy öltözött, mint szokott, úgy készült, hogy felszed valakit, de a viselkedése is eltért a tőle megszokottól, többet beszélt és nagyon hirtelen felhúzta magát - magyarázza. - Utóbbi annyira nem különleges nála, de általában barátságos vitát nyitunk, egyeztetjük álláspontjainkat és anélkül, hogy közös nevezőre jutnánk, lezárjuk a beszélgetés ezen részét, mivel a családot illetően szinte sosem fogunk egyetérteni.

- Ez feltűnt, meg nekem is furcsa volt, ráadásul a kölyök sincsen ehhez szokva, de majd megbékél. Elmondta egyébként Taonak, hogy az exem, Yuu meg rájött és még mielőtt jött volna a bekérdezés, hogy melyikünké, elárultam neki - mondom el ezt is.

- Tao miatt nem lesz gond, viszont Yuu lehet, hogy megpróbál Jeremyn keresztül megfogni. Erre őt is készítsd fel, mert amilyen naiv tud lenni, még a végén pofára esik. Chiaki adott neki egy kis leckét, de azt hiszem, egy dobása van és mindenki azt mondja neki, hogy menjen a francba. - Ahogy erről beszél, némi ingerültséget fedezek fel a hangjában.

- Hogy érted azt, hogy Jeremyn keresztül megfogni? - kérdezem meg őszinte értetlenséggel. Ez nekem kicsit sok, ilyet el sem tudok képzelni.

- Megpróbálja elcsavarni a fejét, amivel azt is felméri, a kapcsolatunk mennyire sebezhető, féltékennyé vagy dühössé tud-e ezzel tenni téged. Sajnos arra nem számít, hogy Jeremyt én is kedvelem annyira, hogy bemossak neki, ha szórakozik vele, meg arra sem, hogy ennél kicsit többet kap, ha megpróbál szétrobbantani minket.

- Meg arra sem, hogy alapból megvan a gyilkos indulat azzal szemben, aki a kölyökkel szórakozik. Átalakult olyanná, mintha az öcsémet kellene megvédeni, de mostanában erősebb, mint eddig volt - ismerem el.

- Én Jeremyt azért annyira nem féltem, remekül átlát dolgokon, ügyesen kérdez és Tatsuki ravasz kis harcost nevelt belőle. Naiv, de nem hülye és meg is tudja védeni magát. Yuu fog nagyon arcra esni, ha egy tizenkilenc éves, alacsony fiú elveri.

- Azért merem remélni, nem ma próbálkozik be nála, mert az már kicsit sok lenne. Már Dayki is megtette a hatását benne lelkileg, úgyhogy nem hiszem, hogy jól viselné. Ichirot is koppintotta, de az a srác legalább értett belőle és nem csesztette tovább. - Közben beparkolok a ház elé és leállítom az autót. - Megjöttünk. - Mosolyodom el azért.

- Yuu biztos nem fog bepróbálkozni. Mint mondtam, Chiakitól jó kis leckét kapott. A srác nagyon ügyesen hangolja be az embereket, szerintem kerített valakit Yuunak. Hogy is mondjam finoman? Valaki olyat, akivel azonos pályán játszanak... - magyarázza.

- Értem - kuncogom el magam, miközben Raktari felhúzza a pulcsiján a cipzárt és kiszáll. Előkapom a kabátom és követem, majd berohanunk a házba, mielőtt halálra fagyunk. Mosolyogva nyitok ajtót neki és engedem be megint előre. Most már biztosan könnyebben mozog nálam, mint azelőtt. - Készítsek valami meleget? Tea? Vagy van valami piám is.

- Teát, köszönöm, nem kérek. Te akarsz inni? - kérdezi meg, miközben leveszi a cipőjét.

- Úgy terveztem, igen. Megkívántam már a tiedet is, de akkor nem vezethettem volna, ezzel meg nem játszom - válaszolok őszintén.

- Jó is volt. Ihatunk, ha akarsz, elszaladok előtte kezet mosni, meg vécére. - Beveti magát a fürdőbe, én meg mosolyogva csóválom meg a fejem. Mondjuk nem tűnik fáradtnak, ami kifejezetten tetszik és végre nem zavartatja magát. Előkészítem a karamellás likőrt, meg két kristálypoharat hozzá és az asztalra pakolok mindent. Kezet mosok a mosogatóban, aztán ledobom magam a kanapéra és várom Tarit vissza. Alig várom, hogy kicsit össze tudjunk bújni, így amint lehuppan mellém, magamhoz húzom és nyomok egy csókot az ajkaira.

- Jó nap volt ez mai - állapítom meg, miközben Raktari átkarol és hozzám bújik. Magamhoz ölelem és picit elfekszem, hogy kényelmesen össze tudjunk simulni.

- Én egy kicsit változékonynak nevezném, de nem volt rossz. Örülök, hogy Ichiro tényleg haverkodni akar és szimpatikus is.

- Nekem is tetszett a srác, nagyon kedves volt, bár félénk, ennek ellenére egész jól elvolt a társasággal. Gondolom, jön még, nem? Jah, meg Tao azzal húzta Jeremyt, hogy legközelebb hozzuk el Deont is - mosolyodom el.

- Kérte, hogy szóljak, ha legközelebb is összejövünk, én pedig szívesen hívom Ichirot, és szerintem Deon is bátran jöhet. Azon viszont elgondolkodnék, Asame vajon engedi-e egyedül bulizni a kölyköt, vagy elkíséri-e - mondja elnevetve magát. - Valahogy Asamét nem tudom elképzelni a Ritsukuban bulizni - árulja el. - Mit készítettél ki?

- Nem is az a kérdés, hogy ő bulizik-e, hanem hogy mellette mi bulizunk-e - nevetem el magam. - Karamellás krémlikőr. Mit szólsz?

- Jól hangzik. Gondolom, édes - teszi hozzá. - Ne is haragudjon Asame, de ha eljön, sem fogom visszafogni magam - jelenti ki szinte dacosan, mire nyomok egy csókot a homlokára. - A Ritsukuban ő nem a főnököm, csak ha valaki ránk támad, vagy más, indokolt esetben, az meg kétlem, hogy újdonság lenne számára, hogy együtt vagyunk mi ketten.

- Naná, hogy édes - vigyorgom, miközben kicsit fészkelődve töltök magunknak a tejeskávészínű folyadékból, majd az egyik poharat Raktari kezébe adom. A srác kortyolgatva, ízlelve issza ki a poharát és én is hasonlóan járok el beszéd közben. - Nem hiszem, hogy neki újdonság lenne. Egyrészt, mert azért felfigyel dolgokra, másrészt Deon is tudja, szóval nem hiszem, hogy titok lenne előtte. Bár nem tudom... mindenesetre akkor megvilágosodna.

- Ne felejtsd el, hogy voltak még ráutaló jelek, mint a testőrségből való kilépés. Ez finom - jegyzi meg elvigyorodva, majd leteszi a poharat.

- Ebben is igazad van. Bár annyira nem izgat a kérdés, ez magánügy. Örülök, hogy ízlik. Ez az egyetlen édes lötty, amit bírok - vallom be. - De ebből jó sokat.

- Töltsek még? - kérdezi meg, mire elmosolyodom. Igen, határozottan bírnék még fogyasztani ebből.

- Aha - válaszolok végül és hagyom, hogy a srác töltsön mindkettőnknek. Belekortyol, majd megnyalja a száját, ami kuncogást vált ki belőlem. Úgy bújik vissza, hogy fejét a nyakamhoz hajtja és kapok rá egy csókot. Gyengéden cirógatni kezdem és jólesően szusszanok fel, miközben bekortyolom a második poharat is. Jólesik most így lenni együtt és nem is gondolkodom már igazán.


Sosem bírtam jól a piát, de néha azért megkívánom, ez a lötty meg itatja magát, mert finom és alig érezni az alkoholt. Lepakolom a poharat az asztalra és csak figyelem Raktarit, miközben a hátát, vállát simogatom. Elönt a meleg szeretet, ugyanakkor vággyal is keveredik az érzés, amit nem tudom, mennyire értékelne most. Majd eldől, mert próbálkozni biztosan fogok. Ismerem magam, meg az alkohollal való viszonyomat. Azt hiszem, ő sem bírja jobban, mint én, ugyanis a második pohár benyalása után már idiótán mosolyog és csak bújik hozzám, ami annyira aranyos. A kezét figyelve viszonozza a simogatásomat és néha kuncog is hozzá. Bejárja a karom, vállam és mellkasom, mire már én is csak kuncogással tudok válaszolni. Na jó, kicsit talán türelmetlen vagyok, de megemelem az állát és mélyen, szenvedélyesen csókolom meg Tarit. Ő levegőért kapva viszonozza, s úgy simul hozzám, hogy a testén hullámzás szalad végig. Belemarkol a pólómba is közben, talán még egy nagyon apró megremegés is érezhető rajta, meg az, hogy támaszkodik a kanapé háttámlájának. Nem igazán gondolkodom a dolgokon, egyszerűen csak lejjebb küzdöm magam alatta, hogy kényelmesebben fekhessünk és testemre húzom. Eszméletlenül vágyom rá megint és talán ronda dolog kihasználni, hogy ittunk, de már az én agyam is kába, így ilyeneken nem tudok hosszan agyalni. Rám fekszik, feje csak úgy puffan a matracon és nekiáll kuncogni.

- Szédülök - jelenti be vidáman kacarászva. Elnevetem magam, olyan édes így, el sem tudom mondani, mennyire.

- Akkor mi lenne, ha elmásznánk az ágyig? - kérdezem, bár nem vagyok biztos benne, hogy Tari eljut odáig, de majd segítek neki.

- Viccelsz? Úgy érzem, ha nem kapaszkodom, lerepülök erről a kanapéringlispílről. De ha bevállalósnak és erősnek érzed magad, megpróbálkozhatunk eljutni oda - teszi hozzá nevetve. Tényleg kapaszkodik, azóta is a pólómat szorongatja, s úgy fekszik hozzám simulva, mintha valóban attól félne, hogy lerántja valami a kanapéról. Ez most nagyon tetszik, így gondolok egyet és magam alá fordítom.

- Csak a biztonság kedvéért, hogy nehogy leess - nevetem el magam, de betámadom a nyakát és végigharapdálok rajta.

- Kissé spicces vagyok, nem dilis, de ha így védsz meg, aggódhatok, azt hiszem, hogy milyen ellenség vár a kanapén túl - magyaráz közben, s átkarolja a derekam a lábaival, hogy magához húzva kapaszkodhasson meg bennem. - Nehogy téged vigyen le a lendület - magyarázza játékosan, átkarolva, ezzel teljesen magára húzva. Egészen hozzásimulok és nem bírom ki, hogy ne indítsak támadást ellene, pláne, mivel érzem, hogy ő is fel van húzva rendesen. Ahol érem, simogatom és csókolva harapdálom a bőrét.

- Ne is akard tudni, mi vár ott - lehelem a nyakába. - Inkább maradjunk így, mert biztonságos.

- Te is veszélyesnek tűnsz - kuncogja, de bekapcsolódik a játékba, forró, heves csókokat nyom a nyakamra, követve addig a bőröm, míg a póló engedi, ujjaival a bőrömbe mar, noha nem erősen.

- Pedig itt vagy a legnagyobb biztonságban - szuszogom a vállára, miközben fél kézzel betúrok a pólója alá. Teljesen beindultam tőle és most már nehezen lehetne lelőni, így megemelkedem egy kicsit, hogy forrón, hevesen csókoljam meg Raktarit. Kapkodva a hévtől csókol vissza, közben felhúzza hátamon a pólót és másik kezével végigsimít a bőrömön. Végighullámzik a teste és izmait megfeszítve szorít lábaival egy rövid időre. Hogyan lehetne ezek után gondolkodni? Esélytelen és már nem is küzdök meg érte. Picit visszahúzódom, amíg lefejtem a srácról a pólót, majd lecsapok a felszabadult területre és élvezettel fedezem fel ajkaimmal, miközben megkapaszkodom a csípőjében. Szédülve túr bele a hajamba, ujjait újra és újra a hátamba és karomba nyomva kapaszkodik meg bennem, s szuszogva hullámzik meg megint és megint. Nem sokáig marad tétlen, lefejti a pólóm, majd tapicskolni, simogatni kezdi a felsőtestem. Teljesen másképpen érzem, teljesen más a pillanat is, valahogy hiányzik belőle a görcsösség, ami mindig megvan. Falom a bőrét, apró harapásokkal és szívásokkal tarkítva a csóközönt, miközben dörgölőzve nyomom ágyékom az övének. Akarom, kívánom őt. Ügyetlenül belekapaszkodik a fenekembe és megmarkolja, mikor az ágyékának feszítem a sajátom. Kezei lecsúsznak a feszes farmerról, végigsimít a combomon, míg ér, s hogy tovább tudjon nyújtózkodni, egy kicsit felhúzza magát, megemelkedik, s harapva, fulladva-szuszogva csókol végig a nyakamon és vállamon. Annyira heves és mégis játékos... Megbolondulok érte teljesen.


Nem bírok várni, türelmetlenül vágyom rá, így elkezdem kibontani a nadrágból, miközben pár aprót lökök a csípőmmel. Feszít a vágy felé és most annyira kívánatos. Zavar lesz úrrá rajta, a halvány pír, ami eddig az arcán uralkodott, megerősödik, de engedelmesen hagyja magát és utánozva engem nekiesik a nadrágomnak. Mellkasa szorgalmasan fel-le jár, kicsit ügyetlenkedik a nadrággal, míg szét nem nyílik, mert akkor rutinosnak tűnő mozdulattal nyúl be alá két kézzel és fenekemen végigsimítva csúsztatja le rólam a farmert. Picit lejjebb mászom róla és lerángatom a farit, ami a földön landol, majd ugyanezt teszem Raktariéval is. Aztán fölé mászom és őrült módon kezdem csókolni, ugyan nem kapok levegőt, meg ő sem, de ettől még annyira élvezem. Forr a vérem és mindent megtennék, hogy megkapjam ezt a srácot itt magam alatt végre szorongások és húzódzkodás nélkül. Esztelenül viszonozza, úgy karol át, hogy beletúr a hajamba és megkapaszkodik a vállamban, amibe belevési ujjbegyeit. Ismét átkarol lábaival, s úgy fog magához, hogy attól végighullámzik a teste megint. Hevesen, forrón csókol, s mikor már nem kap levegőt, akkor a nyakam, vállam kezdi ostromolni. Viszonzom ezt is, de nem tudom megállni és a vállához hajolva szívom vörösre a bőrét. Ennek nyoma marad, tudom, talán nem lett volna szabad engedni az ösztönnek, de már mindegy. Apró csókokkal, harapásokkal borítom be Tarit, ahol csak érem, majd a kezem becsúszik közénk és alsón keresztül kezdem kényeztetni. Visszahanyatlik a kanapéra, szuszogva, csillogó szemekkel, szétnyílt, kiszáradt ajkakkal, bódultan néz fel rám, jólesően sóhajtva csukja be a szemét, majd lehúz, hogy megcsókolhasson, vállamról lecsúszik a keze és testemen végighaladva keresi fel a férfiasságom. Beleszuszogok a csókba és egy jóleső nyögés is felszakad belőlem.

- Akarlak - suttogom a szájára, mert azt akarom, hogy egyezzen bele, mert így... Nem akarom kihasználni, de vele akarok lenni, most mindenképpen. Elneveti magát, s tovább ingerel, mire apró nyögések szakadnak fel belőlem.

- Érzem - suttogja, s máris lecsúsztatja az alsóm, hogy szabadon játsszon tovább a férfiasságommal. Ha ezt így folytatja... Imádom, amit csinál és most annyira más. Nem gondolkodom, csak róla is lehúzom az gatyát és viszonzom a kényeztetést. Jeremyvel nagyjából végigszexeltük a házat, talán tényleg minden pontján az enyém volt a kölyök, így nem meglepő, hogy itt is tartok síkosítót, ahogy minden más helyiségben is. Előtúrom a kanapé alól és Raktari mellé dobom, majd újra hevesen megcsókolom. Nem szarozok tovább, mert nem fogom bírni, így nyomok belőle a kezemre és azzal folytatom a játékot a farkával, miközben ajkaimat a nyakán futtatom végig újra. Raktari is élvezi, ez pedig elég egyértelmű a csókokból és a gyengéd harapásokból, a tapicskoló, markoló kezéből. Nem hagyja abba a kényeztetésem sem, amitől kezdem elveszíteni a fejem teljesen. Szabad kezemmel végighúzok az oldalán, le a fenekére és erősebben markolok bele. Válaszul talpaival simít végig a lábaimon, majd lehúz egy forró, őrült, szenvedélyes csókba. Végre mer kezdeményezni, nincs az a feszültség benne és ettől hihetetlen élvezetessé válik együtt lenni vele. Lihegve szakadunk el egymástól és remegve akarok többet és többet, de még mindig nem vagyok biztos abban, hogy ugyanarra vágyunk.


Egyre jobban meggyorsul a hullámzása, szinte vergődik az élvezettől, miközben lábaival még mindig az enyémeket öleli. Szorít magához, de reszket alattam, a szemei pedig ködösek, bár csak egy-egy pillanatra tudom elkapni ezt. Imádom ezt a srácot, mindenkinél jobban, akármilyen, nekem így kell. Élvezettel lopom most ezeket a pillanatokat, miközben kölcsönösen izgatjuk és húzzuk egymást tovább. Fenekén matató kezem a bejáratához téved és masszírozni kezdem. Nem tudom, engedi-e, ha nem, akkor sincsen semmi gáz, de kipróbálni ki akarom. Levegőért kap és összerándul, de ezt sokkal inkább az élvezet váltja ki belőle, mint a visszatartó erő. Még simogatom, masszírozom így egy kicsit, aztán egy ujjal belé hatolok. Ívbe hajlik a háta és halk, sóhajszerű nyögés szabadul fel belőle, miközben megkapaszkodik a combjaimban, majd szuszogva engedi el magát. Ezt biztatásnak veszem, így elkezdem megujjazni, de figyelek rá, mert fájdalmat semmiképpen nem akarok neki okozni.


Ahogy állandó ritmusra állok be, ő is aprókat mozdul, ami megerősít abban, hogy élvezi, amit teszek. Óvatosan helyezkedik, a csípőjét megemeli és lábait tétován engedi szétnyílni. Olyan, mint aki felkínálja magát és ezzel csak még éhesebbé tesz. Nem tudok tovább várni, amint biztosnak érzem, még egy ujjat csatlakoztatok a művelethez és maradok a ritmusnál. Megborzong és megremeg, a szemöldökeit összeráncolja és összeszorítja a szemét, de szuszogva mozdul tovább. Lassítok, mert kellemetlen lehet neki és ezt semmi módon nem szeretném. Inkább leszek kicsit türelmesebb, mert neki nem akarok fájdalmat okozni. Előre hajolok és a mellkasát járom be nyelvemmel, segítve az ellazulását. Néha aprókat vergődik és szabálytalanul kezdi venni a levegőt, így szabad kezemmel megsimogatom az arcát. Látni szeretném a tekintetét, az mindent elárul. Nem néz rám, de nyögve rohan végig rajta egy hullám. Ezt most hogyan kéne értelmeznem? Nem tudom, de gyorsítok a kezem munkáján és figyelem, ez mit vált ki belőle, miközben simogatom a nyakát, vállát. Felnyúl és belemarkol a hajamba, hogy fulladozó csókba vonjon, ahogy a szenvedély elragadja. Megadok neki mindent, de közben haladok is és a befejező lépést is megteszem, bár most nem mozdulok azonnal, hanem várok kicsit, mielőtt újrakezdeném a kezem mozgatását.


Élvezem a játékot és ahogy megadja magát nekem Raktari, hogy nincs az a feszülés, ugyanakkor még mindig nem vagyok benne biztos, hogy ezt holnap hogyan fogja értékelni. Tari remegve nyög alattam, miközben tovább tágítom, de kezdek nagyon türelmetlen lenni. Óvszer kell most már, amit fél kézzel próbálok kitúrni megint csak a kanapé alól, miközben másik kezemmel nem állok le a mozgásban. A kurva életbe, hát hova tettem?! Tutira kell lennie, mert mindet nem használtuk el a kölyökkel, pláne, hogy az utóbbi időben egyáltalán nem is kellett. Végre ráakadok és foggal tépem fel a csomagot, majd kihúzódom a srácból és felhúzom magamnak a gumit. Nem várok, nem tudok... Lassan, de határozottan merülök el Tariban, meg sem állva, míg tövig jutok, majd remegve szakad fel belőlem egy jóleső sóhajjal egybekötött nyögés. Raktari domborít és mélyen vájja bele az ujjait a bőrömbe, így kapaszkodva meg lapockámnál. Fejét a nyakamhoz fúrva bújik és fájdalmasan szuszog, a fogát is szívja, de csak közelebb húz magához. Hagyok neki időt szokni, nem kezdek el mozogni pár percig, majd mikor úgy érzem, lehet, közepes tempóban, de erősebb lökésekkel indítok. Halk, fájdalmas nyögéseket váltok ki ezzel belőle, a lökéseim lendülete pedig végighalad rajta és visszafele hullámba mozdítja őt.


Nem enged el továbbra sem, pedig megfeszül és megremeg néha. Végigcsókolok a nyakán, miközben a kezem megint közénk csúszik és ráfogok merevedésére, hogy ezzel kényeztessem őt. A lökések ütemére mozog a kezem rajta. Egy ideig hagyja ezt, de aztán mikor már igazán élvezi, elhúzza a kezem és a lábaival kulcsolja át a derekam. Nekem sem kell több, fokozom a tempót és az erősséget is, így hajszolva magunkat, miközben csókolom, nyalom, harapdálom őt, ahol csak hozzáférek. Raktari az eszét veszti és reszketve, levegőért kapkodva nyögdécsel, majd körmeit a hátamba vájja és így karmol végig a lapockámtól a vállamig. Ezzel csak még inkább feltüzel, ezért szó szerint belepasszírozom a kanapéba és hevesen mozgok benne. Néha szinte teljesen kihúzódom és erősen lökve merülök el megint, amitől Raktarinak megjön a hangja és a nyögéseket hangos, élvezetes kiáltások veszik át. Még akarom hallani, így igyekszem ugyanazokat a pontokat eltalálni, amik ezt hozzák elő belőle. Újra és újra belém kapaszkodik, de a heves mozgásának hatására szinte lenyúzza a bőrömet pár helyen. Most ez érdekel a legkevésbé, sokkal inkább, hogy elerednek a könnyei, de tolja bele magát a lökéseimbe. Lecsókolom az arcáról a cseppeket, miközben rohamtempóra kapcsolok és nyögve, fulladva kapkodok levegőért, annyira akarom látni élvezet közben úgy, hogy azt én okozzam ezzel.


Lábaival már nem karol át, hanem feljebb húzza őket, hogy még mélyebbre juthassak benne. Megteszem, teljes hosszal merülök belé, de folytatom a mozgást ugyanolyan hévvel. Kezdenek elcsuklani a nyögései és a fejét lassan megemeli, majd a hangja is egyre magasabbá válik, végül elhal, mikor átráng rajta az orgazmus. Gyönyörű! Csodálatos látvány. Spontán rándul az első roham után, de aztán hosszan elnyúlik és csak pillanatok múlva csitul, bár nem szűnik meg a vergődése alattam. Még lökök előre kettő erősebbet, majd hangosan kiáltva nevét jár át engem is a már annyira várt gyönyör, hogy végighasítson bennem. Megfeszülök felette teljes testemben és észre sem veszem, de ahogy engedik az izmaim, tovább mozgok benne, bár már csitultabban és szelídülve, de az érzést, amit ez okoz, nem tudom elengedni. Végül megállok teljesen és rázuhanok a srác mellkasára, nyögve, szuszogva fúrva fejem a nyakához. Tari is zihál, a lábait leengedi és teljes testében remeg, bár a kéj utáni érzés még végigráz rajta néha, sőt, meg is feszül. Alig tud nyelni és még mindig folynak a könnyei. Annyira megemelkedem, hogy kihúzódjak belőle, meg gyengéden, szerelmesen megcsókoljam, bár sokáig nem megy, mert akkor megfulladunk mindketten.


Raktari teljesen kába, de lassan megnyugszik, a könnyei is elapadnak, a légzése pedig normalizálódik. Lassan az enyém is beáll tűrhetőre, mire nyomok egy csókot a nyakába. Be kéne keveredni valami ágyfélébe, mielőtt itt alszunk be. Nekem elég közel van ez, azt hiszem.