Még egy hangyányit zavarba hoz a meztelenné válás, de lehet, hogy ez már inkább izgalom, mint valami más, nem tudom. Nem rossz érzés. Az pedig kifejezetten tetszik, hogy állam alá nyúl és csókba von, örömmel, lelkesen engedem magam húzni, és visszaadom azt, amit kapok, a szenvedélyt, a szerelmet, mindent. A figyelmesség és a gyengédség, amivel Asame bánik velem, abszolút biztonságérzetet ad, már cseppet sem félek. Vannak olyan aggályaim, hogy esetleg viszonzatlan, egyoldalú jelenleg a szeretkezésünk, de kevés lehetőségem van megint, hogy visszaadhassam Asaménak, amit ő ad nekem. Pár apró simogatás, izgató cirógatás, ennyire futja, mert nem érem nagyon el, miután lecsúszik a testemen. Élvezem a játékát, amivel megbolondít, remekül penget az érzékeimen, ezért nem tudom visszafogni magam. Nem nagyon akarom, de képtelen lennék elfojtani most a jóleső sóhajaimat. Persze érzem, hogy direkt húz, ingerel tovább, nekem pedig kedvem lenne nyöszörögve a nevén szólítani, hogy a tudtára adjam, mekkora imádnivaló rohadt szemétláda, de most a világért se szólalnék meg. Inkább hagyom, hogy addig izgasson, amitől már remegni kezdek, mert így még édesebb az, ahogy végignyal a farkamon. Elnyújtott, sóhajba forduló nyögés szabadul fel belőlem és komoly megkönnyebbülést érzek, mert ezután ami jön…
Szűkölök az élvezettől. Beletúrok a hajamba, majd marokra fogom az ujjaim közé kerülő tincseket. Kurvajó, amit Asame művel velem, alig tudok észnél maradni. Főleg az veszedelmes, hogy szinte az egész farkamat eltünteti a szájában. Még a lélegzetem is elszorul és jó értelemben fordul velem kettőt a szoba. Megdörgölöm a szemöldököm, egy örömmel vegyes zavart mosoly fut át az arcomon, aztán újra zihálva élvezem Asame munkáját. Bár a lassúság gyilkos, mégis ez a szép benne, hogy kínzó és segít abban, hogy tovább bírjam eldurranás nélkül. Önuralmam nem sok maradt, bármelyik pillanatban elérhet a gyönyör, pedig még szeretném egy kicsit Asame játszadozását, mert annyira jó. Szerintem ő is érzi, hogy így hamar végem lesz, hogy amit csinál, az már a túl jó kategóriába tartozik, ezért visszavesz az intenzitásból, majd felnéz rám azzal az engedélykérő tekintetével, hogy megdughat-e az ujjával. Perpill a hozzáállásom: bármit... Bármit engedek, ami nem fáj és nem megalázó. Hogy ezt kifejezzem, lassan felhúzom a lábaimat, kicsit feljebb csúszom és sarkaimmal a kanapé szélén támaszkodom meg, majd újra elnyúlok a párnán. Teljesen elengedtem magam, ezért könnyen tud belém csúszni és az a szokásos ellenérzés sem társul a dologhoz.
Szűkölök az élvezettől. Beletúrok a hajamba, majd marokra fogom az ujjaim közé kerülő tincseket. Kurvajó, amit Asame művel velem, alig tudok észnél maradni. Főleg az veszedelmes, hogy szinte az egész farkamat eltünteti a szájában. Még a lélegzetem is elszorul és jó értelemben fordul velem kettőt a szoba. Megdörgölöm a szemöldököm, egy örömmel vegyes zavart mosoly fut át az arcomon, aztán újra zihálva élvezem Asame munkáját. Bár a lassúság gyilkos, mégis ez a szép benne, hogy kínzó és segít abban, hogy tovább bírjam eldurranás nélkül. Önuralmam nem sok maradt, bármelyik pillanatban elérhet a gyönyör, pedig még szeretném egy kicsit Asame játszadozását, mert annyira jó. Szerintem ő is érzi, hogy így hamar végem lesz, hogy amit csinál, az már a túl jó kategóriába tartozik, ezért visszavesz az intenzitásból, majd felnéz rám azzal az engedélykérő tekintetével, hogy megdughat-e az ujjával. Perpill a hozzáállásom: bármit... Bármit engedek, ami nem fáj és nem megalázó. Hogy ezt kifejezzem, lassan felhúzom a lábaimat, kicsit feljebb csúszom és sarkaimmal a kanapé szélén támaszkodom meg, majd újra elnyúlok a párnán. Teljesen elengedtem magam, ezért könnyen tud belém csúszni és az a szokásos ellenérzés sem társul a dologhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése