Ryuuichi
- Mi ez a csevegős hangulat? - vigyorgok a kölyökre. - Semmi, dolgozunk, mint a barom. Asame-sama annyi munkát varrt a nyakunkba, hogy nem győzzük. Te nem untad még el itt magad? - kérdezem tőle őszinte kíváncsisággal, de ekkor megzavar minket Takashi.
- Ryuu, kérlek, próbáld meg valahogy nyugton tartani... - morogja, mire meglepődök. - Ezt a két gyógyszert váltsd ki neki, és akkor is erőszakold belé, ha ehhez pisztolyt kell emelned rá – mondja komolyan. - Négy nap múlva jövök, megnézem a sebét, de ha bármi van, hívj... Este valószínűleg be fog lázasodni, az egyik gyógyszer majd leviszi neki, de nem baj, ha előbb kapja meg, minthogy ez bekövetkezne...Te pedig – fordul most Deon felé - remek munkát végeztél – mondja halvány mosollyal az arcán, majd elköszön és elindul kifelé az épületből. Egy darabig még nézem őt, majd Deonra pillantok.
- Szerintem most már bemehetsz – mondom csendesen. - Én meg kiváltom ezt – mondom neki csendesen. - Kell valami a városból?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése