143.

Deon

Vállat vonok én is. Tudnék mit csinálni egy ilyen kivételezett helyzetben, az tuti. Sosem unatkozom, és ez egy ilyen szituban sem lenne másképp, sőőőt. Ahogy erről képzelődöm, Asame utánam szól. Összerezzenek, de azért örülök, hogy nem nekem kell azzal a cuccal szenvednem. Nem mintha az öltöztetés gondolata sokkal jobban feldobna, de így legalább biztosan úgy fog állni rajtam, ahogy kell neki és én sem csinálok megint magamból komplett idiótát.

- Hajat is mosok, úgyhogy tíz perc kevés lesz! - kiáltom vissza. - Legyen húsz perc! - ajánlom. Alku: ő vár, én sietek, mint egy félőrült.


Rohamléptekben megyek a szobámba, magamhoz ragadok egy tiszta alsónadrágot, bedübörgök a fürdőbe, ledobom a földre a törölközőm, rá az úszós alsónacit, a tisztát a ruhatartóra, majd már állok is be a zuhany alá. Eléggé sietek a testem átdörgölésével és a hajmosással is, nehogy Asame rám törjön. Utálnám, ha a művelet közepén megjelenne és vadalma vigyorral végigmérne. Kivételesen most nem mosom meg kétszer a hajam, a balzsamot is csak rákenem, beledörgölöm egy kicsit, aztán már öblítem is le. Sietősen kicsavarom a hajamból a vizet, megrázom a fejem, hogy ne egy góc legyen, aztán megtörölközöm. Nem teljesen alaposan, mert szinte biztos vagyok benne, hogy Asame már menetkészen ott ül azon a kibaszott fotelon és várja, hogy megjelenjek. Pedig hihetetlenül siettem!


És a gyanúm beigazolódik, cigivel a kezében ücsörög, nekem meg még csöpög a hajamból a víz és a levegőváltozás hatására érzem, hogy hol maradt nedves a bőröm. Hideg szellőt érzek a lapockáimon és a derekamon, de úgy döntök, majd megszárad menet közben, a hajamat még úgyis át kell törölni egy kicsit. Rohadtul kínosan érzem magam boxerban ácsorogva arra várva, hogy felöltöztessenek, miközben a fejemet sikálom a törölközővel, de hát ez van. Túl kell rajta esni. Amint nagyjából jó lesz a szárazság-nedvesség arány a fejemen, várakozón Asaméra pillantok, jelezve, hogy készen állok a megkínzásomra.