268.

Asame

A reakció a várt. Elsőre nem is akarom elengedni, de végül megteszem. Lassan valamelyest csillapszik az indulata. Igen, kölyök, önszántamból nem engednélek el, ha biztosan tudnám, hogy este meg tudlak védeni, leszarnám a dolgot és nem engedném, hogy eltűnj akár csak fél percre is a szemem elől, de nem tudom ezt neked megígérni, mert ha kell, Fei bármi áron le fog vadászni este és az sem fogja érdekelni, hogy emiatt hány yakuzával kell majd megküzdenie, mert ő ma nem lesz ahhoz elég faszagyerek, hogy megjelenjen...

- Ha meg tudnám ígérni neked, hogy meg tudlak védeni ma este, azt mondanám, maradj mellettem. Te vagy Fei célpontja – mondom végül, mert abból, hogy elengedem, már rájöhetett, hogy ez így van, és újra magamhoz ölelem őt, ahogy visszabújik hozzám. - Fei figyeltet, ezt tudjuk, így nem lesz egyszerű eltüntetni sem, és ha rád találna mégis, nem tudlak megvédeni vagy megmenteni tőle – mondom komolyan. - Azt, amit ismersz, nehezebb elrejteni, főleg, ha minden lépésed figyelik – jelentem ki őszintén. - Kell nekem valaki, aki hasonlít egy kicsit rád, akit át tudsz alakítani, hogy messziről ne tűnjön fel senkinek, hogy nem te vagy... - kezdek bele a tervembe. - Shinjire gondoltam – mondom is meg, ki az én választottam, hogy el tudja dönteni, mennyire lehetséges ez az opció. - Ehhez viszont azt is tudnom kellene, hogy Fei emberei kaptak-e rólad valami adatot, fényképet... Ha nem, előnyben vagyunk. Shinji félre tudja őket vezetni és meglógni előlük, míg Ryuu és én biztonságos helyre viszünk.