Visszamegyek Asaméhoz. Nyomasztó érzés keletkezik bennem, noha akárhogy veszem, rosszul érzem most itt magam. Anya hívott fél órája, szóval majd meg kell ejtenem egy telefont, hogy megnyugtassam, de nem most. Nekem is Asame az első, ahogy Ryuuichinek is. Megszívom magam levegővel, de már nem tudok olyan hatásos páncélt magamra ölteni, mint amivel megérkeztem a házba. Közelebb lépdelek az ágyhoz, majd Takashira pillantok.
- Milyen ellátásra szorul, hogy kell őt ápolni? – kérdezem meg halkan. – Én leszek vele, mert nem fogok tudni aludni, de nem igazán tudok sokat az orvoslásról – osztom meg vele őszintén.
- Milyen ellátásra szorul, hogy kell őt ápolni? – kérdezem meg halkan. – Én leszek vele, mert nem fogok tudni aludni, de nem igazán tudok sokat az orvoslásról – osztom meg vele őszintén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése