A hátamon végigsikló kéz arra késztet, hogy ívbe hajoljak. Épp csak tartani tudom magam, de a hasizmom még bírja a strapát, ezért továbbra is játszóteret kínálok Asaménak és nyögve élvezem, amit a mellbimbóimmal művel. Gáz? Nem érdekel. Akarom ezt. És ha gáz lenne, ami történik, abbahagynánk, mert egyikünk sem akar sérüléseket, sem adni, sem kapni. Hátradőlnék, ám azzal nem tennék jót Asaménak, mert fél kézzel nem könnyű hosszútávon tartania magát az embernek, márpedig most, ha lehet, még hosszan szeretnék gyötrődni az élvezettől, amit okoz a mellkasomon. Asame azonban hamarosan helyezkedni kezd, én pedig aggódó képpel fordulok utána, remélve, hogy nem fájdult meg a válla. Szerencsére ilyesmiről szó sincs, csupán ő is belátta, ez így nem jó pozíció, ezért az aggodalmam teljesen elül. Nekem ötletem sincs, hogyan lehetne eszközölni egy komfortos megoldást, ő meg már húz is ki a kanapé szélére és fektet rá a mögém dobott párnára. Elfogadom, hogy ledönt, hogy fölém kerül, nem teljes odaadással, mint egy átlagos uke, de nem éreztetem Asaméval, hogy nem sikerült még megbarátkoznom ezzel a helyzettel. Helyette cirógatni kezdem mindét kezemmel az oldalát, hátát, nyakát, arcát, újra beletúrok a hajába, kitapogatom térdét és megint végigfuttatom ujjaimat a combján, s felsőtestét sem hagyom érintetlenül, noha a biztonság kedvéért csupán körbejárom a kötést, nehogy véletlenül olyan helyre tévedjek, amivel fájdalmat okozok neki, mert azt nem akarok.
Valósággal összegabalyodunk így, hogy önfeledten simogatjuk egymást, de tetszik ez, mély és őszinte csókkal fejezem is ki, mikor Asame visszatér a számhoz. Ő pedig, miután ismét alig kapunk levegőt a szenvedélytől, átölel homlokán megtámasztva magát. Mosolygok egyet, vallomására pedig szívet rajzolok szabad vállára, majd nyakához hajolok, végigcsókolok a vonalán, kicsit nyújtózkodom, hogy végignyalhassak füle porcán, aztán visszatérek a bőréhez és szinte egyszerre csókolunk bele egymás nyakába. Számomra ez nem csak izgató, hanem szerelmes-romantikus is, ami jólesik, boldoggá tesz. Egy pár pillanatra eltölt ez, végül azonban felperzsel a vágy és ledominál a kéj, hogy immár hátradöntve a fejemet is kínáljam a testem Asaménak. Sóhajtozom, összerezzenek az élvezettől, de ahogy ő csúszik le a kanapéról, én úgy emelkedem kicsit el a párnától, hogy ne nőhessen nagyra a kettőnk közé ékelődő távolság. Akarom a teste melegét, forró bőre érintését, s míg hasamon csiklandoz-izgat, amíg elérem, simogatom vállát és lapockáját. A hasizmaim keményre feszülnek a játékától, majd kiengednek, hogy aztán újra megfeszüljenek.
Ujjait beakasztja a nadrágomba és felnéz rám. Ööö… Egy pillanatnyi fagyás áll nálam be, mialatt a szívem a torkomban doboghat és a zavar kiülhet az arcomra, de felteszem magamnak a kérdést, meg tudom-e tenni magammal, hogy megfosztom magamat egy olyan élménytől, amit, ha jól értem, kínál számomra Asame. Nem, bármennyire is furcsa számomra ez a helyzet, akarom, ezért lassan az övem csattjára csúsztatom a kezeimet, miközben kérdő pillantást vetek Asaméra, hogy erre gondolt-e. Nem akarok beégni azzal, hogy előveszem a farkam, miközben csak látni akarta az arckifejezésemet. De úgy tűnik, pont azt akarta, hogy segítsek, mert elveszi kezét és megvárja, míg kioldom az övemet, kigombolom a gombot és lehúzom a cipzárt. Elismerem, ez fél kézzel kényes művelet lett volna, ahogy a nadrág lehámozása rólam is az, ezért lassan, figyelve őt letolom a nadrágom és vele együtt az alsónadrágomat is. Helyet hagy, hogy megválhassak a ruháimtól, majd azok félresöprésre kerülnek.
Valósággal összegabalyodunk így, hogy önfeledten simogatjuk egymást, de tetszik ez, mély és őszinte csókkal fejezem is ki, mikor Asame visszatér a számhoz. Ő pedig, miután ismét alig kapunk levegőt a szenvedélytől, átölel homlokán megtámasztva magát. Mosolygok egyet, vallomására pedig szívet rajzolok szabad vállára, majd nyakához hajolok, végigcsókolok a vonalán, kicsit nyújtózkodom, hogy végignyalhassak füle porcán, aztán visszatérek a bőréhez és szinte egyszerre csókolunk bele egymás nyakába. Számomra ez nem csak izgató, hanem szerelmes-romantikus is, ami jólesik, boldoggá tesz. Egy pár pillanatra eltölt ez, végül azonban felperzsel a vágy és ledominál a kéj, hogy immár hátradöntve a fejemet is kínáljam a testem Asaménak. Sóhajtozom, összerezzenek az élvezettől, de ahogy ő csúszik le a kanapéról, én úgy emelkedem kicsit el a párnától, hogy ne nőhessen nagyra a kettőnk közé ékelődő távolság. Akarom a teste melegét, forró bőre érintését, s míg hasamon csiklandoz-izgat, amíg elérem, simogatom vállát és lapockáját. A hasizmaim keményre feszülnek a játékától, majd kiengednek, hogy aztán újra megfeszüljenek.
Ujjait beakasztja a nadrágomba és felnéz rám. Ööö… Egy pillanatnyi fagyás áll nálam be, mialatt a szívem a torkomban doboghat és a zavar kiülhet az arcomra, de felteszem magamnak a kérdést, meg tudom-e tenni magammal, hogy megfosztom magamat egy olyan élménytől, amit, ha jól értem, kínál számomra Asame. Nem, bármennyire is furcsa számomra ez a helyzet, akarom, ezért lassan az övem csattjára csúsztatom a kezeimet, miközben kérdő pillantást vetek Asaméra, hogy erre gondolt-e. Nem akarok beégni azzal, hogy előveszem a farkam, miközben csak látni akarta az arckifejezésemet. De úgy tűnik, pont azt akarta, hogy segítsek, mert elveszi kezét és megvárja, míg kioldom az övemet, kigombolom a gombot és lehúzom a cipzárt. Elismerem, ez fél kézzel kényes művelet lett volna, ahogy a nadrág lehámozása rólam is az, ezért lassan, figyelve őt letolom a nadrágom és vele együtt az alsónadrágomat is. Helyet hagy, hogy megválhassak a ruháimtól, majd azok félresöprésre kerülnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése