- Azt hiszem, ilyen kérések hallatán felköthetik a gatyájukat is a szervizben a srácok, a repülési engedély gyerekjáték lesz utána már – mosolyodom el újra. Egész sajátságos humora van Bakarinak, de tetszik a dolog. - Pedig egy panaszuk nincs a kutyáknak – mondom kimérten, értve a viccelődését is, ám mikor Deon öltözködése kerül szóba, elnevetem magam. - Az extrém kifejezés elég gyenge fogalom hozzá, de annyira azért nem rémes. Bár tény, hogy divattanácsokért minden bizonnyal nem hozzá fordulnék elsőnek – mondom őszintén. - Az aktákat bármikor átfuthatod, semmi akadálya a dolognak – teszem hozzá azért, majd amikor elkezdi kipakolni a fegyverei egy részét, gondosan szemügyre veszem őket. Hatásosak és igen, van olyan halálos, mint egy pisztoly, de igazából ebben a házban Asamén kívül senki nem használ ilyeneket. A főnök szokása a dolgait, nézeteltéréseit katanával és wakizashival rendezni. Ez nála becsület kérdése, s bár nem igazán tetszik ez a módszer, de számomra is a legfontosabb emberi erény a becsület, így mindenki tiszteletben tartja Asame ezen döntését. Talán évekkel ezelőtt, mikor még élt az öreg Seichirou, volt egy látványos leszámolása Asaménak. Az egyik helyi kis drogkereskedővel akadtak gondjai, a férfi nem igazán tudta, ki az a Seichirou Asame, s simán kihívta őt egy párbajra. Pechére. - Itt Asame-sama az, aki szereti az efféle fegyvereket – árulom el. - Évekkel ezelőtt párbajra hívta az egyik drogdíler, valami kisstílű bűnöző volt, de keménynek képzelte magát. A raktáraknál akarta lerendezni a dolgot. Asamét persze akkor sem kellett félteni. A hagyományok szerint fegyvert választottak. Asame egyik kedvence a katanán kívül már akkoriban is a kusarigama volt, gondolom, nem kell bemutatnom neked, milyen fegyver... A végeredmény sem maradt el a várttól. Ő ragaszkodik ezekhez a dolgokhoz, mi jobban bízunk a Magnumjainkban és Glockjainkban – vonom meg vállam. - Rendben van, eszerint fogod megkapni a fizetésed - mondom, majd elveszem tőle a papírt és a rajta lévő számot elmentve a telefonomban megcsörgetem őt. - Ez pedig az enyém, Ninoé pedig... - Babrálok kicsit a készülékkel, majd átküldöm neki a kért számot. - Az pedig, amit most mondtál, rendben van. Első Deon, rendben van, tiszteletben tartom ezt és mindenben úgy jársz el, ahogy jónak látod. Régóta szolgálok már ahhoz Asame-samánál, hogy tudjam, a szabályokat nem lehet mindig betartani. Nekem sem sikerül és nem is akarom. Elfogadottak, megértettük őket mind, akik itt dolgozunk, s be is tartjuk, tartatjuk, de van, amikor meg kell őket szegnünk még nekünk is - mondom komolyan. Tisztában vagyok vele, hogy alvilági és nem is akarom testőrré avanzsálni. Nekünk az a jó, ha van, aki más megvilágításból is szemléli a dolgokat. Asame mellett megszoktam, hogy néha kell és jól is jön az alvilág bizonyos mértékű segítsége. Bármilyen formában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése