Sikerült elérnem, amit sejtettem, hogy elérhetek. Hűen játszom a vad szerepét megint, amelyik megmutatja magát a vadásznak, aztán elszalad, mielőtt áldozattá válna és addig küzd, nem az ellen és nem is igazán azért, csak harcol, mert egy vad és nem tud mást tenni, míg elejtett prédává nem válik. Furcsa dolog ez, Tatsuki annak a gyönyörű yakuzafeleségnek a kapcsán beszélt róla, akinek beleszerettem a hátán lévő mintába. Furcsa és mégis annyira természetes a számomra...
Belemerülök a vízbe, mert Asame hagy menekülni, s becsukott szemekkel élvezem, ahogy a forróvíz valósággal marja a bőrömet. Kicsit fáj, mégis élvezem és jólesően felsóhajtok. Időnként kimondhatatlanul nagyon vágyom erre, hogy belemerülhessek egy kád vízbe és elfelejthessem, hogy ezen a kád forró vízen kívül létezik más is, nem csak az, ami benne, s bennem van. Pedig létezik, hallom Asamét is motozni és lopva rá is pillantok. Küzd a garbójával, de természetesen a világért meg nem kérne, hogy segítsek rajta, megharcol a ruhadarabbal. Hát jó... elfogadom őt így, makacsul és büszkén, amilyen én is vagyok. Sőt, igazából így szeretem és amikor szembesülök vele, hogy milyen, magamon röhögök magamban. Aztán jelzi, hogy mögém ülne, tehát szépen engedjem a hátam és a kád fala közé, én pedig, bármilyen kényelmesen is feküdtem, engedek neki. Élvezem, hogy az ő még száraz bőre az enyémhez ér, hogy átölel és azt is, hogy cirógatni kezd. Talán nem így kellene csinálnom, de lehunyom a szemeimet és átengedem magam Asaménak. Akarom, hogy simogasson, izgasson, csókoljon, kényeztessen és az élvezetbe vezessen, ahogy csak akar. Fojt a pára, úgy érzem, mintha hiába szuszognék, nem lenne elég oxigén a levegőben, ezért lassanként fulladnék, miközben a testemet összerántja, egy-egy hullámra készteti a kéjes izgalom. A forróvíz alatt is libabőrös leszek, s minden egyes, a nyakamra intézett csók olyan, mintha jégdarabkákat húznának végig a hátamon, annyira élvezem, ami velem történik. A vérem lüktetni kezd kitágult ereimben, a szívem hevesen kalapál, a farkam pedig kő kemény lesz hamar. Szédülök, forog a kád körül az egész fürdőszoba és úgy vélem, ha kinyitnám a szemem, még folyna is.
Kínálom a testem, tolom Asame keze alá, főleg mikor már kínosan lüktet a vágytól a farkam, akkor, de tovább kerget bele az őrületbe, csak cirógat, csókol, harapdál, hiába sóhajtozom és reszketek. Én fogom kiverni magamnak, ha nem kezd el kielégíteni, basszus! Érzem, hogy nyúlnék az ágyékomhoz, s hogy ezt megakadályozzam, inkább belekapaszkodom Asame combjába és erősen megszorítom az izmait. El lehet élvezni csupán annyitól, hogy az ember testét kényeztetik, de a nemi szervéhez nem érnek? Nem vagyok biztos benne, hogy nem, de abban sem, hogy igen. Ahogy abban főleg nem, hogy nem kattannék meg, ha most Asame nem venné a kezébe a farkam. Nem számít, hogy lassan, kínzón tovább játszadozik velem, sóhajtozom és mikor már az sem elég, felnyögök. Továbbra is kapaszkodom a combjában, veszettül várom, hogy gyorsítson a munkálkodásán végre, hogy igazából hajszoljon, mégsem teszek semmit, még csak a tenyerébe sem lököm magam, ahogy kívánnám tenni, mert kegyetlenül élvezem, hogy gyötör. Nem tudom kontrollálni, hogy mit csinálok, ezért teljesen kiadom magam valószínűleg, de képtelen vagyok most ezzel törődni.
Megremegek a kéjtől, közel vagyok ahhoz, hogy elélvezzek, Asame azonban abbahagyja a kényeztetésemet, majd erősen megmarkolja a farkam. A szemeim felpattannak, levegő után kapok és görcsbe ugranak az izmaim, mégis átvonul rajtam az élvezet, főleg, hogy csendesen megkér valamire.
Ööö... lehet úgy orgazmusom, hogy nem lövök ki? Lehet, nem lehet - volt.
Kell pár sóhajnyi idő, míg összeszedem magam és megemésztem az iméntieket. Nem csak azt, hogy úgy élveztem el, hogy nem ejakuláltam, hanem azt, hogy Asame milyen kegyetlen tud lenni: pont a vége előtt ilyet tenni... ez hallatlan. De megint rácseszett, mert nem reagáltam normálisan - mielőtt lenyugodtam volna, élveztem egyet. Ez... tök cool.
Lassan, kicsit elbizonytalanodva teszem meg azt, amire megkért. Nem szállt ez az akaratom, csak annyira meglepődtem a saját reakciómtól, hogy talán egy kicsit... vonakodom. Ettől függetlenül hagyom magam izgatni, bár mindig először összerándulok attól, hogy egy újabb ujját tolja belém Asame. Fura érzés az egész, aztán megint nagyon jó lesz, s utána már csak pár mozdulat, hogy az ölére húzzon. Tiltakoznék, mert nekem teljesen jó lenne, ha négykézláb maradnék, ám mielőtt észbe kapnék, már annyira elborítja az elmémet az izgalom amiatt, hogy hozzám igazítja a farkát, hogy másra sem tudok gondolni, csak arra, hogy lassan magamba fogadjam, magamban érezhessem. Elbódulok az érzéstől, amit Asame azzal fűszerez meg, hogy újra a farkammal kezd játszani és még a nyakamra is ráfonja ujjait. Ciki, ha csillagokat látok a gyönyörűségtől, pedig még nem is csinált megint szinte semmit, aminek indokolnia kéne ezt? Nem t’om.
Kicsit nehezebb ebben a helyzetben, kádban megülni őt, de addig ügyeskedek, míg rá nem találok egy kényelmesebb, élvezetet nyújtó mozgásra. Mókás, hogy ringatom a vizet, az is felcsap ránk, a csobogás hangja pedig elegyedik a nyögéseinkkel. Szerencsére Asame is segít abban, hogy az ösztön mozgasson, ne legyen gondom apróságokra, s hamarosan végre átjár teljesen a mámor. Kissé alább is hagy a lendületem, ám Asame határozottan ösztökél tovább, így a vezénylésével, minden maradék erőmet összeszedve folytatom egy rövid ideig a mozgást, míg karjai szoros béklyóként nem fonódnak körém. Együtt zihálunk, szédülünk és reszketünk, méghozzá, ahogy érzem, hosszú ideig. Végül meg kell küzdenem a fizikával, mert ez így nekem nem annyira komfortos, ám ahogy leemelkedem az öléről, ér a meglepetés. Összerándulok, mert most nem csak a szokásos sajgást érzem, hanem annál többet. Alaposan összeszorított fenékkel helyezkedem el és emésztem a dolog gondolatát, érzetét és újdonságát. És fogalmam sincs, mit csináljak.
Belemerülök a vízbe, mert Asame hagy menekülni, s becsukott szemekkel élvezem, ahogy a forróvíz valósággal marja a bőrömet. Kicsit fáj, mégis élvezem és jólesően felsóhajtok. Időnként kimondhatatlanul nagyon vágyom erre, hogy belemerülhessek egy kád vízbe és elfelejthessem, hogy ezen a kád forró vízen kívül létezik más is, nem csak az, ami benne, s bennem van. Pedig létezik, hallom Asamét is motozni és lopva rá is pillantok. Küzd a garbójával, de természetesen a világért meg nem kérne, hogy segítsek rajta, megharcol a ruhadarabbal. Hát jó... elfogadom őt így, makacsul és büszkén, amilyen én is vagyok. Sőt, igazából így szeretem és amikor szembesülök vele, hogy milyen, magamon röhögök magamban. Aztán jelzi, hogy mögém ülne, tehát szépen engedjem a hátam és a kád fala közé, én pedig, bármilyen kényelmesen is feküdtem, engedek neki. Élvezem, hogy az ő még száraz bőre az enyémhez ér, hogy átölel és azt is, hogy cirógatni kezd. Talán nem így kellene csinálnom, de lehunyom a szemeimet és átengedem magam Asaménak. Akarom, hogy simogasson, izgasson, csókoljon, kényeztessen és az élvezetbe vezessen, ahogy csak akar. Fojt a pára, úgy érzem, mintha hiába szuszognék, nem lenne elég oxigén a levegőben, ezért lassanként fulladnék, miközben a testemet összerántja, egy-egy hullámra készteti a kéjes izgalom. A forróvíz alatt is libabőrös leszek, s minden egyes, a nyakamra intézett csók olyan, mintha jégdarabkákat húznának végig a hátamon, annyira élvezem, ami velem történik. A vérem lüktetni kezd kitágult ereimben, a szívem hevesen kalapál, a farkam pedig kő kemény lesz hamar. Szédülök, forog a kád körül az egész fürdőszoba és úgy vélem, ha kinyitnám a szemem, még folyna is.
Kínálom a testem, tolom Asame keze alá, főleg mikor már kínosan lüktet a vágytól a farkam, akkor, de tovább kerget bele az őrületbe, csak cirógat, csókol, harapdál, hiába sóhajtozom és reszketek. Én fogom kiverni magamnak, ha nem kezd el kielégíteni, basszus! Érzem, hogy nyúlnék az ágyékomhoz, s hogy ezt megakadályozzam, inkább belekapaszkodom Asame combjába és erősen megszorítom az izmait. El lehet élvezni csupán annyitól, hogy az ember testét kényeztetik, de a nemi szervéhez nem érnek? Nem vagyok biztos benne, hogy nem, de abban sem, hogy igen. Ahogy abban főleg nem, hogy nem kattannék meg, ha most Asame nem venné a kezébe a farkam. Nem számít, hogy lassan, kínzón tovább játszadozik velem, sóhajtozom és mikor már az sem elég, felnyögök. Továbbra is kapaszkodom a combjában, veszettül várom, hogy gyorsítson a munkálkodásán végre, hogy igazából hajszoljon, mégsem teszek semmit, még csak a tenyerébe sem lököm magam, ahogy kívánnám tenni, mert kegyetlenül élvezem, hogy gyötör. Nem tudom kontrollálni, hogy mit csinálok, ezért teljesen kiadom magam valószínűleg, de képtelen vagyok most ezzel törődni.
Megremegek a kéjtől, közel vagyok ahhoz, hogy elélvezzek, Asame azonban abbahagyja a kényeztetésemet, majd erősen megmarkolja a farkam. A szemeim felpattannak, levegő után kapok és görcsbe ugranak az izmaim, mégis átvonul rajtam az élvezet, főleg, hogy csendesen megkér valamire.
Ööö... lehet úgy orgazmusom, hogy nem lövök ki? Lehet, nem lehet - volt.
Kell pár sóhajnyi idő, míg összeszedem magam és megemésztem az iméntieket. Nem csak azt, hogy úgy élveztem el, hogy nem ejakuláltam, hanem azt, hogy Asame milyen kegyetlen tud lenni: pont a vége előtt ilyet tenni... ez hallatlan. De megint rácseszett, mert nem reagáltam normálisan - mielőtt lenyugodtam volna, élveztem egyet. Ez... tök cool.
Lassan, kicsit elbizonytalanodva teszem meg azt, amire megkért. Nem szállt ez az akaratom, csak annyira meglepődtem a saját reakciómtól, hogy talán egy kicsit... vonakodom. Ettől függetlenül hagyom magam izgatni, bár mindig először összerándulok attól, hogy egy újabb ujját tolja belém Asame. Fura érzés az egész, aztán megint nagyon jó lesz, s utána már csak pár mozdulat, hogy az ölére húzzon. Tiltakoznék, mert nekem teljesen jó lenne, ha négykézláb maradnék, ám mielőtt észbe kapnék, már annyira elborítja az elmémet az izgalom amiatt, hogy hozzám igazítja a farkát, hogy másra sem tudok gondolni, csak arra, hogy lassan magamba fogadjam, magamban érezhessem. Elbódulok az érzéstől, amit Asame azzal fűszerez meg, hogy újra a farkammal kezd játszani és még a nyakamra is ráfonja ujjait. Ciki, ha csillagokat látok a gyönyörűségtől, pedig még nem is csinált megint szinte semmit, aminek indokolnia kéne ezt? Nem t’om.
Kicsit nehezebb ebben a helyzetben, kádban megülni őt, de addig ügyeskedek, míg rá nem találok egy kényelmesebb, élvezetet nyújtó mozgásra. Mókás, hogy ringatom a vizet, az is felcsap ránk, a csobogás hangja pedig elegyedik a nyögéseinkkel. Szerencsére Asame is segít abban, hogy az ösztön mozgasson, ne legyen gondom apróságokra, s hamarosan végre átjár teljesen a mámor. Kissé alább is hagy a lendületem, ám Asame határozottan ösztökél tovább, így a vezénylésével, minden maradék erőmet összeszedve folytatom egy rövid ideig a mozgást, míg karjai szoros béklyóként nem fonódnak körém. Együtt zihálunk, szédülünk és reszketünk, méghozzá, ahogy érzem, hosszú ideig. Végül meg kell küzdenem a fizikával, mert ez így nekem nem annyira komfortos, ám ahogy leemelkedem az öléről, ér a meglepetés. Összerándulok, mert most nem csak a szokásos sajgást érzem, hanem annál többet. Alaposan összeszorított fenékkel helyezkedem el és emésztem a dolog gondolatát, érzetét és újdonságát. És fogalmam sincs, mit csináljak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése