Jeremy
Tatsuki nem lök el és nem tudom, hogy ettől meg kéne nyugodnom, vagy sem, de nekem jólesik és kell. Jobban leszek tőle, mert ezzel is kimondja azt, ami nekem most kell, hogy ragaszkodik hozzám. Egyszerűen ennyi kell, hogy el tudjak indulni, hogy megkapjam a kezdőlökést. Félvállra dobom a táskám és már lépek is Shinji elé, aki szótlanul fordul ki az ajtón és indul el a megszokott autó felé. Tétovázom, aztán beülök mellé lesz, ami lesz alapon. Nem mond semmit, most nem is mosolyog, minden izé nélkül indít és vezet. Annyi kérdés jár az agyamban, de mikor kéne, nem merek megszólalni, mert most mit kérdezzek? Hogy mi a véleménye rólam? Vagy utál-e? Valahogy nem hiszem, hogy így lenne, szóval csak csendesen meglapulok az ülésben, nézem, merre megyünk, bár nem ismerem a környéket, így nehéz. Nem tudom, mennyit utazhatunk így szótlanul, mire megérkezünk egy hatalmas ház elé. Na jó, ilyet csak mesekönyvekben láttam eddig. Tetszik? Hát annyira nem, nem szeretem a kacsalábon forgó... Palotának nem mondanám, inkább... erődítményeket. Még talán egy kicsit meg is illetődöm. Na jó, nem kicsit, nagyon, így behúzott nyakkal várom, hogy megálljunk. Shinji imádhatja ezt az autót, mert még elszöszöl egy kicsit vele, mielőtt elindulnánk befelé. Egyértelmű, hogy követem, így csak a szemével jelzi, hogy jöjjek. Megyek, Nagyon nem akadunk össze senkivel, ez nekem akár jó is lehet, sőt, nekem kifejezetten jó.
Aztán megállunk egy ajtó előtt, ahonnan nem is akármilyen zene szól. Egész jó, bár jobban kedvelem a rockos vonalat, de ez most bejön és mintha valaki énekelne is. Shinji arcán megjelenik egy apró vigyor, mire én is egy félmosollyal válaszolok. Oké, rájöttem, hogy ez csak Deon lehet, így nem lepődöm meg, hogy Shinji otthagy és megy a dolgára. Még állok egy kicsit az ajtó előtt, hallgatva az előadást, de mivel semmi kifogásom ellene, így végül kopogás nélkül benyitok, úgyse nagyon hallaná az illető, aki benn tartózkodik, max azt mondom, hogy kopogtam én, csak süket. Meglepetésként ér, amit látok, meg amit szagolok. Na jó, ez nekem kicsit tömény festékszag, meg amúgy sem szeretem a hajfesték szagát, mert az nem olyan, mint a rendes festéké. Mindegy, ezzel megbirkózom, ugyanakkor impulzív látványt nyújt a hajában ezekkel a bigyókkal. Elmehetne ufónak is. Nekitámaszkodom az ajtónak és csak vigyorgok. Nem mondom, van benne kurázsi, az tuti. Mondjuk nem néz ki rosszul, egész formás és a lábfeje szép. Oké, ez elég perverz gondolat már tőlem, így leállítom az agyam. Nem tudom, mit kéne tennem, így várom, hogy észrevegyen. Majdcsak leesik neki, hogy figyelem. Bár valszeg még nem várt, meg gondolom, Tatsukira is számított, na mindegy. A szám viszont tetszik, így a kezem mozogni kezd a combomon. Nos igen, mikor véletlenül tetszik valami ilyen, akkor nehéz megállítani magam. De a műsort muszáj figyelnem, mert hatalmas. Ez elég szimpi tulajdonság Deontól, meg kell hagyni, azonban fogalmam sincs, amúgy mire számítsak tőle. Mindegy, majd kiderül, ráadásul rövid időn belül. Mosolyogva figyelem még mindig, vajon mi lesz a véleménye erről is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése