2012. május 13., vasárnap

131.

Jeremy

Valaki hirtelen ránt rajtam egyet és mire felocsúdom, Deon áll előttem teljesen ledöbbenve. Hopp, nem szóltam neki erről a képességemről. A francba, pedig nem akartam megijeszteni.

- Jól vagyok, csak gondolkodtam – mondom rekedten, sőt, egy vigyorra is futja Deonnak, majd elröhögöm magam. – Semmi pszicho, ez nálam normális – vallom be csendesen, de hagyom, hogy húzzon magával és helyet foglalok a szomszéd szoba ágyán, és megvárom, míg elhozza a cuccom. - Sikerült minden – mosolyodom el, mikor visszajön, majd megköszönöm a cuccomat. Feltalálom magam, azt hiszem. Úgysem ártana egy zuhany, meg tiszta ruha, így nem gondolkodom a dolgokon, csak bólintok. – Megoldom – mosolygok rá –, menj csak, max beeszem magam a szobádba – kuncogok fel. – És kösz mindent – teszem hozzá. – Sosem voltam vendégségben – teszem hozzá egy fél mosollyal. – Ellenben itt jól érzem magam – vallom be. Nekem ennyi elég és remélem, Deon is megnyugszik.


Mikor távozik, előszedem a dolgaim, meg amit Tatsukitól kaptam, lefejtem a kötést a tetkóról. Picit piros, de nem vészes, majd bekenem és visszakötöm, abból nem lesz gond, így hát tiszta alsóneművel indulok el fürdeni. Nem kaptam, csak öt percet, ez frusztrál, de gyorsan megmosakszom és már keresek is egy törölközőt magamnak, majd kívülről behajolok és megmosom a hajam is. Igazából a szalonban is ezt tettem volna, de mindegy, most kihasználom az alkalmat. Betekerem a fejem egy törölközőbe, megtörölközöm és felöltözöm, a póló marad csak le. Bekenem a tetkót, majd elmegyek hajat szárítani, azt nem árt sosem, mert könnyen megfázom. Befésülöm olyanra, amilyenre szeretem, majd beszárítom és végül összekócolom. Tökéletes. Belevigyorgok a tükörbe, majd bekötöm a rózsám is, nehogy baja essen, majd beváltom az ígéretem és bevetem magam Deon szobájába. Nem kamuzott, Shabu is benn van, az asztalon terpeszkedik, mire elvigyorodom. Közelebb megyek és próbaképpen megérintem, de nem akar elszökni, elviseli a simogatásom, így nem hagyom abba a dolgot, ellenben keresek valami zenét és leülök az asztal mellé. Áthoztam a saját papírom és ceruzám, mivel azokat jobban szeretem, majd leülök és elkezdem lerajzolni a cicát. Nem tudom, miért, csak kedvet kaptam hozzá. Édes állat, néha megsimogatom, amit elfogad, így élvezem is a munkát. Majdcsak befut Deon, nem kell nagyon sietnie.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése