Jeremy
Újra felriadok, nem megy ez a dolog nekem, már látom. Újabb kör a fürdőben, könnyítek magamon, aztán iszom is. Borzasztó megviselten nézek ki, az már tuti, de nem tudok ezzel mit kezdeni. Ránézek az órára, hát még egy órácskát sikerült hozzáadnom az alváshoz. Remek, ha így folytatom, akkor megdöntöm a rekordom. Rohadt fáradt vagyok, ugyanakkor nem tudok aludni és így egy kicsit furcsa helyzet kezd előállni, de azért addig csak nem kéne eljutni, hogy a végén már hallucináljak, volt már olyan és nem volt kellemes. Mindenesetre most már tényleg fogalmam sincs, mit csináljak. Ahhoz, hogy körbepattogjam a házat, még túl korán van, így visszabújok az ágyba, de akkor meg agyalok és most arra nincs igazán kedvem. Vajon mi van Tatsukival? Csak legyen rendben és jöjjön vissza, más nem számít. Elég rémisztő a dolog így, pláne, hogy Deon sem volt nyugodt, ebben biztos vagyok. De nem lehet gond, megígérte, hogy nem lesz, vagy valami hasonló. Végül a merengésből álomba húz megint a kimerültség, vagy éppen inkább szendergésbe, ennek eredményeként újabb fél órát adok az alvásidőmhöz, de aztán tényleg nem bírom tovább, már nem megy... Kikelek az ágyból. Talán nem ártana meglátogatni a konyhát, vagy valami hasonló, már ha kiengednek innen.
Kilépek az ajtón, de valahogy nem az fogad, aminek kéne és... Hirtelen fordul velem egyet a világ, mikor az első, amit meglátok Asame és Deon összeölelkezve, mellettük Ryuu áll és egyikük sem tűnik túl biztatónak. A kölyök pedig... sír? Mi történt? Akarom én tudni ezt, vagy sem? Nem tudom, de... semmi jót nem ígér, amit látok. Megremegek, de tartom magam és közelebb lépkedek, mert nem tudom... Talán azzal a lendülettel inkább vissza kellett volna mennem, de már mindegy. Nem tudom, mit kéne kérdeznem, vagy tennem és kicsit hülyén érzem magam, mert csak állok kukán, de tényleg fogalmam sincs, mit kéne tennem, ráadásul megint nem tudok megszólalni, így maradnak az érintések, bár nem tudom, Asame nem gyilkol-e le érte, de finoman megérintem Deon vállát, mást nem nagyon tudok tenni most, pedig... valamit muszáj lesz megtudnom, mert... mert félek, úgy, mint még soha, pedig lehet, nincs is miért, de jobb biztosra menni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése