19.

Jeremy

Máris kész? De már ugrok is, illetve inkább ugranék ki a székből, de végül megakadok a mozdulatban, mert meghúzódik a bőröm és ez kicsit fáj. Megint elfutja az arcom a fintor, de inkább csak lassabban mászom le és állok be a tükör elé. Meg sem tudok szólalni attól, amit látok. Nagyon tetszik, szuper lett és tökéletes. Pontosan ilyet szerettem volna, tökéletes a helye, a mérete, a színe is baró. Most tényleg vigyorgom, miközben szemlélem a művét, közelebbről is megnézem, de úgy csak még jobban tetszik.

- Gyönyörű – nyögöm ki végül, de amit kérdez, komolyan elgondolkodtat, így megfordulok és visszasomfordálok a székhez, de most csak a szélére ülök fel. - Nem tudom – vallom be csendesen. – Ha együtt maradhatnának, valószínűleg igen. Talán jobb körülmények lennének, mint otthon, sőt, biztos vagyok benne, de ez komoly huzavona, és az államra bízni őket hülyeség lenne, mert ott viszont nem lenne jó a helyzetük, ebben biztos vagyok. De kifizetni nem tudnám – fejezem be végül, majd mikor apámról kérdez, elönt a düh megint. – Hogy hol van? De, nagyon jól tudom, egy luxusvillában éldegél a tengerparton az új családjával, az új gyerekeivel, az új nőjével. Neki ez érte meg, hogy eldobott minket és keresett egy másik életet. Megkerestem, segítséget akartam kérni tőle és kidobott. Azt mondta, neki nincsenek más gyerekei, neki nem volt sosem másik családja. – Ideges leszek, ez megint csak mélyen gyökerezik bennem, így felpattanok és fel-alá kezdek járkálni. – Azt vágta a fejemhez, hogy egy utcagyerek ne akarjon tőle semmit, pedig nagyon jól tudom, hogy tudja, ki vagyok, láttam a szemében. Azt mondta, hogy egy senki ne menjen hozzá könyöradományért és tűnjek el. Kidobatott a személyzettel, mondván, hogy sosem látott engem azelőtt. Ez az én apám – szűröm a fogaim között a végét. Most tényleg dühös vagyok, körmeim a tenyerembe nyomódnak, érzem, hogy fáj, de nem foglalkozom vele. Soha nem mondtam el senkinek sem, hogy felkerestem, sosem. Most sem tudom, miért tettem meg, de már mindegy, csak éppen megnyugodni nem könnyű.