2012. május 13., vasárnap

80.

Tatsuki

Ügyelek arra, hogy a kötésemet ne áztassam el teljesen. Kicsit átnedvesedik, de nem számít, amúgy is cserére szorul. Most kibontom a fonatot is és megmosom a hajam. Megtörölközöm a zuhanyzás végeztével, majd kimegyek a műhelyrészbe és leszedem sebemről a kötést, fertőtlenítem a tükörben figyelve a kezeim munkáját, mivel hajlítani a felsőtestem még most is fájdalmas művelet, aztán új kötést fabrikálok, visszatérek a fürdőbe és félig megszárítom a hajamat. Nem haladok semmivel túl gyorsan, a bordatörésem sok nehézséget okoz számomra, így mikor Jeremy visszatér, teljesen meztelenül, a lófarkamat fonatba rendezve kap el a műhelyben. Nem mintha zavarna, sem szégyellős, sem zavarba hozható nem vagyok, ellenben a tükörben összenézünk. Követem a mozgását, miközben rutinosan fonom be a hajamat, aztán míg ő kipakolja az ételt a konyhában, én szárazra szárítom a fejem. Kicsit tovább tart, mert a fonat mindig lassabban szárad, de kénytelen vagyok kivárni. Miután ezzel végeztem, elrakodok, s a harmadik szobában felöltözöm. Alsónadrág, bőszárú farmer, könnyű, szürke, ing nyakú póló, és kész is vagyok. Jobban érzem magam, határozottan jobban.


Mielőtt enni mennék, azonban írok Shinjinek: „Mit akart Deon?”. Fogalmam sincs, mikor válaszol, így a zsebembe süllyesztem a készüléket, majd a konyhába megyek. A hozott kaják még melegek egy kicsit, ezért nem igényelnek különösebb melegítést. Kiválasztom az egyiket, tányérra pakolom, és a szalonban a rajzasztalomnál lévő székbe ülve kezdem elpusztítani. Hamarosan csipog a zsebemben a mobil, így leteszem a tányért és az evőpálcákat, majd előkeresem. Shinji felelt: „Beszélt Anaival és Kanéval... A többit inkább személyesen majd.”. Elmosolyodom, de válasz nélkül hagyom, leteszem az üvegre a telefonomat, aztán folytatom az evést.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése