2012. május 13., vasárnap

81.

Jeremy

Tatsukit meztelenül találom a szalonban. Már meg sem lepődöm, eddig sem volt szégyenlős, ezután sem lesz az, nem is várom tőle. Elkapom a tekintetét a tükörben, de nem tudok kiolvasni belőle semmit és ez zavar. Ráadásul nem szólal meg, nem mond semmit, nem tesz semmit, csak elvonul felöltözni. Mikor elrámoltam mindent, kirakom a cigim is a zsebemből, mielőtt elhagyom a ritka jó zsákmányt és megvárom a férfit. Nem tudom, mi történik, vagy mi nem, de csak csendben elvesz egy adagot és nekiáll enni. Feszült talán, vagy foglamam sincs, mi van, vagy mi történt, ellenben éhes vagyok, így elveszem, amit kifejezetten magamnak szántam, tányérra pakolom és felülök vele a székre, ahol a tetkóm csinálta. Jó hely az ott nekem, ellenben a csendet nem tudom tovább kibírni, ez nekem nem megy, megőrjít és idegessé tesz.

- Elrontottam valamit? – kérdezem meg komolyan. Ez nekem fontos, nagyon fontos és nem bírom azt a néma feszültséget, ami most köztünk van. Azt ígérte, ha valami nem oké, megmondja, szól vagy jelzi, hogy na ez most nem volt jó. Most nem értem, miért hallgat. Enni kezdek, miközben őt figyelem és várom, hogy reagáljon végre valamit, mert ez így nem mehet tovább, beleőrülök és kiakaszt vele. Befut egy sms is, csak mosolyog rajta, de ehhez semmi közöm, így szó nélkül hagyom a dolgot, csak szeretném tudni, hogy mi van, mi történt, mi lesz, akármit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése