2012. szeptember 8., szombat

11.

Asame

Ryuut magamhoz intve indulok el dolgozószobám felé, Deon pedig elindul megkeresni Shinjit. Megkérem testőröm, hogy tájékoztassa Terukit arról, hogy várható Takashi és amint megjön az orvos, vezesse őt a Masaonak és Akeminek kijelölt szobába. Leülök asztalomhoz és bekapcsolva a laptopot gyújtok rá. Kikeresem Kawano aktáját, majd megnyitva azt fülemhez emelem a telefonomat és Akihitot hívom.

- Kellene minden info Zakuráról - szólok bele keményen, amint felveszi.

- Mit akarsz tőle? Tudtommal nincs köze semmihez, ami kapcsolható a Triádokhoz vagy máshoz. Békés yakuza.

- Békésen szövetkezik Kawanoval, miközben eljátsszák, mennyire gyűlölik egymást. Kaptam egy fülest, ami alapján el kellene indulni, de nem telefontéma. Mennyi idő, míg ideérsz?

- Fél óra maximum, de a gyorshajtást te fizeted - neveti. Ezen ne múljon.

- Szedj össze mindent, amit tudsz és gyere! - Bontom a vonalat. Zakura nincs útban a Szindikátusnak, így elég keményen meg kell küzdenem majd az igazamért, ha őt is semlegesíteni akarom. Rohadtul nem érdekel, ki kapja a területeiket, az már sokkal inkább, hogy hogyan hozzuk ki Takuya fiát, és számolunk el az alvilági pártfogolttal. Hogy fűződik érdekem a dologhoz? Nem sok, de Kawano rettenetesen bosszantó tényező, nem csak a Szindikátusnak.


Évekig voltam benne a szajhaiparban, most is figyelemmel követem, s egyre többet lehet arról hallani, hogy a yakuza rontja az üzletet. Kölykök tucatjai végzik Kínában, mert használhatatlanok, s miután Kawano kinyírja őket, eladja a Triádoknak, ezzel segítve a szervkereskedelmet. A Triádok-botránynak amúgy sincs még teljesen vége, és amíg van olyan yakuza, amelyik a kezükre játszik, nem is lesz. Már csak Zakurát kell valahogy jobb belátásra bírni. Merőben érdekelne, mi az, ami miatt támogatja azt az állatot.


Deon megint a szokott helyén ül az asztalomon és ha jól látom, Shinji cigijét húzza elő zsebéből. Már szerintem mindenki megszokta tőle, hogy mindig levámolja az embert egy-egy dobozzal. Részemről nincs egyelőre mondanivalóm az üggyel kapcsolatban, a többit majd Akihito jelenlétében. Én is rágyújtok, Ryuuichi pedig tüntetőleg ablakot nyit. Azt hittem, megszokta már a dolgot, de úgy látom, könnyebb neki kötekedni velem emiatt is. Csendben dohányzunk, egészen addig, míg befut Akihito végre. Nem csalódtam benne, gyors volt és pontos, mint mindig.

- Mennyibe fog ez nekem fájni? - kérdezem a férfit köszöntve, aki mosolyra húzza ajkait.

- Nem tudtak belőni - vonja meg vállát, majd egy elég vékonyka dossziét rak elém. - Ennyi. Zakura olyan tiszta, mint a szűz hó, képtelenség bármit is rábizonyítani. Vagy van egy négyzetre emelt Takuyája, vagy kurvára nem csinál semmit sem látványosan. Még az alvilági informátoraim is csak fintorogtak, mikor megkértem őket, hogy valamit ássanak elő. Duzzogva ennyi sikerült.

- Valamivel csak meg lehet fogni - mondom komolyan, kinyitva a dossziét.

- Ha mással nem, Kemotoxszal - morogja Akihito. - Nem tudom, Asame, a yakuza tényleg olyan, mintha semmit nem csinálna. Még ha látszólagosan is, de utálja Kawanot, ellenzi minden lépését, a Szindikátus felé folyton azt vetíti, hogy szabadulna tőle ő is...

- Jó lenne rájönni, mit nyer azzal Zakura, ha Kawano pártját fogja és sakkban tartja Takuyát a fiával, hogy a véreb véletlenül se köpjön.

- Ráállítok pár embert Zakurára.
- És mit tudsz a kis pártfogoltjáról?

- Róla sokkal többet - árulja el halvány félmosollyal. - Zakura pártfogoltja egy Sheon nevezetű, huszonkét éves, egyhatvan centi magas, vékony, inas, vöröses barna hajú, zöld szemű fiú. Az alvilágban született, apja-anyja fejvadász, ráadásul edzették őt a kezdetektől fogva, úgyhogy jó esélyei voltak. Öt évvel ezelőtt vetett rá szemet Zakura, szajhának akarta Sheont, elkapta, hazavitte, aztán amint rámoccant, a srác majdnem megölte. Akkor döntött úgy, hogy pártfogoltjává teszi, a fiú pedig engedelmes, nyugodt kutya, míg be nem durran valamiért, mert akkor nagyon veszedelmes. Az még tudható róla, hogy alvilági módra felfegyverzett, de jól bánik a pisztollyal is, s puszta kézzel is megállja a helyét. Csendes, visszahúzódó, háttérből figyelő személy, keményen bírál, megmondja a véleményét, nincs benne félelem és az alvilágiakra jellemző "az életem sem sajnálom" hozzáállása van. Vénusz légycsapóját választották hozzá az alvilágban szimbólumnak, mivel Sheon sokáig kivár, aztán hirtelen lecsap és igen ritka, hogy túlélje valaki, amikor így odakap.

- Hol és hogy lehet vele találkozni? - kérdez bele elégedett vigyorral Deon.

- Csalódtam volna benned, ha nem fűzöl hozzá a dologhoz valami hasonlót - mondom teljesen komolyan a kölyöknek, ám inkább szánom ezt burkolt lecseszésnek, hogy nem ez a legjobb pillanat erre.

- Komolyan gondoltam - jelenti ki, méghozzá úgy, hogy abból lejön, tényleg komolyan gondolja még most is.

- Te mit nem? - kérdezek vissza, de intek Akinak, hogy folytassa, mit tud még.

- Most erre mit mondjak? - Persze Deon nem hagyja annyiban. - Szót tudok érteni az emberekkel, de ha mutatsz egyet, akit nem raktam zsebre, leszállok a témáról.

- Ha a baromfiudvar kakasai kiélték magukat egymáson, folytatnám - közli be Akihito elégedett vigyorral, Deon pedig besértődik. Nem csinálja látványosan, de már simán leolvasom róla, megváltozik az egész tartása, távolságtartóbb lesz. Ne duzzogj, csibe! Bár én kifejezetten kedvelem, mikor felfújja magát. Ezt Shabu is simán megirigyelhetné tőle, vér profi a kölyök, na. - Amit még tudok, hogy Zakura eléggé pórázon tartja a kölyköt és talán pont ezért is kering az a hír, hogy nehezen bír el vele.

- Mennyire alvilági Sheon? A családfa szép, de ez édeskevés kiindulásnak.

- Az apja már nem él - kezd bele Aki. Szeretem, mikor félszavakból is megérti, mire gondolok. -, az anyja pedig felszívódott, de az, hogy miért van továbbra is Zakura mellett, egyelőre rejtély. Mindenesetre Sheonról nem nagyon tudnak az alvilágban sem sokat és úgy fest, inkább csak haverságokat ápol.

- Kikkel áll kapcsolatban?

- Főleg a húszas éveiket taposó fiatalokkal, őrszemekkel, fejvadászokkal, takarítókkal, szóval kivétel nélkül egytől egyig semlegesekkel, akik bármire felbérelhetőek megfelelő ellenjuttatásért cserébe.

- Hogy lehet Sheon közelébe férkőzni?

- Zakura sokat hordja magával, viszont köztük nincs szó arról a fajta egyenlőségről, mint Asa és Yoru közt, tanító jelleggel cipeli magával Sheont innen tudom, hogy nem jönnek ki túl jól, mert gyakori köztük a pengeváltás akár szóban, akár pillantásban, de már az is megesett, hogy a testőrök szedték szét őket. Viszont Sheon szökik is, időnként meglóg a testőreitől, olyan, mint egy macska, magasat ugrik, felkapaszkodik, kis helyen átfér, sprinteket nyom le, lehetetlen magasságokat és távokat ugrik, ... ráadásul a srác jó a zárnyitásban is.

- Gondolom, azt is tudod, merre tanyázik, míg éppen szökésben van.

- Éppenséggel tudom - vigyorogja. Ne bosszants, Aki, mert beleverlek a tatamiba a következő edzésen! - Egy night klubba szokott belógni ilyenkor és az sem zavarja, ha az éppenséggel zárva van.

- Nem fér a gatyájába?

- De nem ám.

- Van konkrét személy, akit keres, vagy csak muszáj lehűtenie magát?

- Előbbi. Mindig ugyanahhoz a szukához megy vissza.

- Erről mennyit tudsz? - Aki, baszd meg, ne kelljen a kínzókamrába mennem a harapófogóért, mert szarul jársz! - És ha lehet, ne kelljen elmásznom a pincébe néhány vallatóeszközért, hanem dalolj szépen.

- Sokat nem. A srác, akihez jár, egy egyszerű szajha, azt kell mondjam, nincs benne semmi különleges. Annak ellenére, hogy izgatóan táncol, visszafogott, nem kínálja magát olyan hevesen, mint a többi és nem akar szem előtt lenni sem, ami miatt a gazdája igencsak elégedetlen vele. Az ilyen szajhákat hamar elsózzák Kínának - vonja meg vállait. Tudom, miről beszél, végezte már pár suhanc az enyéim közül is “szeretett barátainknál”, mert szarra nem volt jó, de talán ezzel megfogható Sheon. - Amúgy a srác neve Ehime és csak tizenhat éves.

- Shuí hé cáichǎn jiàzhí duōshǎo? - kérdezem meg végül Akit egyelőre olyan nyelven, amit a kölyök nem ért.

- Méiyǒu Zakura de cáichǎn. Hěn shǎo. Hamar túladtak rajta, mert a yakuza nem lelte benne örömét - feleli végül. Tehát nem lesz nehéz hozzájutni, elég csak nagyobb összeget letennem az asztalra, mint amennyiért megkapta Zakurától a klubtulaj... Az álca is tökéletes, hiszen Kawano folyton a területeimen vadássza magának a friss húsokat, így az indok is megvan, miért kell nekem egy szajha, másrészről azok után, hogy elkapta a “szajhám” és a “vérebem”, ennyi elégtétel nekem is jár.

- Shinji! Ná zìjǐ qù yǔ xiǎohuǒzi zài liǎng gè bǎobiāo! - utasítom a testőrt, mire aprót meghajol, majd Ryuuichire pillantok. - Ryuu, gondoskodj egy megfelelően magas összegről! - kérem őt. Miután Shinji és Ryuu távozott a szobából, Deon leszáll az asztalról és elindul az ajtó felé.

- Kurva fölösleges volt más nyelven beszélnetek - morogja. - Elmehetsz a picsába - közli be még, azzal feltépi az ajtót, távozik és bevágja maga mögött, de úgy, hogy még az ablak is megremeg.

- Még jó, hogy az ajtó bírja a gyűrődést - morgom halántékom megdörzsölve. - Kíváncsi vagyok, mit lép Sheon, ha Shinji elhozza ide Ehimét.

- Nem vagyok benne biztos, hogy jó döntés ezt tenni - jelenti ki végül Aki. - Mégis mit akarsz tenni? - kérdezi meg komolyan.

- Egyelőre valahogy Sheonnal kell kapcsolatba lépni. Rajta keresztül talán megfoghatjuk Zakurát és megtudhatunk pár dolgot Takuya fiával kapcsolatban is. Állítsd készenlétbe néhány embered, a testőrséget elintéztetem Ryuuval! Számítok arra, hogy Sheon hamarosan tiszteletét teszi nálunk - állok fel. A beszélgetésnek egyelőre itt vége, megyek Deonhoz. Imádom, mikor duzzog és hisztizik, de meg kell értenie, hogy nem mindig ellene irányulnak a dolgok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése