Asame
- Ayako kész van az ebéddel, ha gondolod, megejthetjük akár most is – mondom kimérten. - Annyi kérésem van, hogy tájékoztasd majd arról, mit szeretnél enni a későbbiekben, mert egyelőre csak azokat a kajákat készíti el, amiket én eszek... - magyarázom is meg, majd felállok, hogy elinduljak a konyha felé. Most egyelőre nem jut eszembe semmi, hogy ezek után mégis mit csinálhatnánk, de reményeim szerint Naoto úgyis hamar elhozza a kért könyveléseket és számlákat, így lesz, ami lefoglal. Addig meg csak kitalál valamit a kölyök, hogy szórakoztasson, mert biztos vagyok benne, hogy nem fogja annyiban hagyni a dolgokat. Ha van kedved, ebéd után segíthetnél, persze amint ideérnek a számlák. Legalább te sem unatkozol – mondom egyszerűen.
Belépve a konyhába Ayako hamar megterít és tálalja is az ebédet, így mindketten leülünk az asztalhoz, majd nekiállunk ebédelni. Nem igazán szólok Deonhoz most. Nem is nagyon tudok mit mondani neki. Befejezve az ebédet megvárom, míg Deon is végez, majd kérek magunknak kávét és amint megkapjuk, rágyújtok. Étkezés utáni rituálé... A dohányzás segíti az emésztést. Kifújom a füstöt, s nézek magam elé, megint túlságosan elkalandoznak a gondolataim. Bár már nagyon nincs min agyalnom. A terv rég kész, a képlet egyszerű. Feinek vesznie kell, Kobayashinak meg buknia. És ha minden jól megy, ez így is lesz.
- Holnap jön Nishida és Kazuki – jelentem ki végül tényként közölve. - Nem tudom, meddig maradnak, utána be kell mennem a városba elintézni egy-két dolgot az egyik üzlet kapcsán – magyarázom. - Van kedved velem jönni, vagy maradsz itthon? - kérdezem komolyan. - Nem tart sokáig. Maximum egy-két óra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése