2011. szeptember 5., hétfő

12.

Asame

Gúnyos félmosolyra húzom számat, hallgatva, ahogy beszél, miközben rágyújtok. Nem mozdulok el az ajtótól. Megvárom, míg befejezi a mondókáját, mert kíváncsi vagyok, ő mit vett le abból, amit tálaltam neki. Nem sok mindent. Ha azt hitte, azok, amiket dolgozószobámban kapott, azt a célt szolgálták, hogy megtörjem, nagyon tévedett. Minden csak felmérés volt, röpke tesztek sorozata. Egy rezdülés, egy szemvillanás, egy apró mozdulat, mindent elárul a másikról. Olvasni akartam benne és egész szépen lapozgatott helyettem is. Az embereimet sem azért lőttem le a szeme láttára, hogy lelkiismeret-furdalást okozzak neki. De majd szép lassan rá fog jönni, mi miért történik ebben a házban, hogy egy véreb élete semmit nem ér, ha olyan szabályokat sért meg, melyek megbocsáthatatlanok.

- Azt hittem, hagytam elég időt neked arra, hogy ezt is megválaszold magadnak – mondom hűvösen. - Igazad van, kurvára nincs tétje az egésznek – vonom meg vállaim. Ugyanazzal a hűvös határozottsággal és magabiztossággal beszélek vele, mint eddig. Nem is kívánok változtatni ezen a hangnemen huzamosabb ideig. - Pont leszarom magasról, hogy élsz-e vagy sem, ahogy azt is, hogy mennyire félsz, gyűlölsz vagy bármi mást. Nekem ez nem számít. Ahogy az a szaros ötszázmillió sem, amit kapnék most érted, ha átadnálak Nishidának, és elárulom, kölyök, neki nincs akkora birkatürelme, mint nekem – felelek neki őszintén. - Nem tudom, mennyit sikerült fognod abból, ami körülötted zajlik, de elárulom, nem csak a bemutogatásod miatt küldtem utánad a két vérebet... Egy tizenhét éves, nagyszájú, vagány suhanc kelendő a piacon, függetlenül attól, szűz-e még a hátsója vagy sem. Ezek már kurvára nem számítanak, minél nehezebb betörni valakit, annál nagyobb az összeg, amit kapsz érte... Remélem, kezded kapiskálni a dolgot – lépek az asztalon pihenő hamutartóhoz és nyomom el benne a cigarettám. - Hidd el, csibém, ebben a világban a te életed egy hangyafasznyit sem ér... és mielőtt hatalmas önmarcangolásba kezdenél amiatt a két balfasz miatt, megnyugtatlak, ők még kevesebbet érnek nálad....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése