2011. szeptember 9., péntek

127.

Asame

- Mást hallgatnék tőled inkább, nem a könyvelést – húzom elégedett mosolyra számat, heccelve őt. Figyelem, ahogy szájában a kanállal melegíteni kezdi a kezét és elnevetve magam kinyújtom felé sajátomat. Remek látványt nyújt így. Megfogva kezét kicsit közelebb húzom magamhoz, s tarkómra teszem kezét. Az övé legalább felmelegszik, én pedig kicsit lehűlök tőle. Miután kellőképpen felmelegedett a keze, elengedem őt és felállok. - Jelenleg magasról teszek a könyvelésre – mondom neki őszintén. - Jártál már masszázsszalonban? - kérdezem őt komolyan. Mindegy, hogy mit csinálunk, csak ne kelljen sem itthon ülni, sem a számlákkal foglalkozni. Rég jártam már úgyis arrafelé, ideje lenne meglátogatni az üzletet. Ráadásul a könyvelésüket is át kellene nézni, akkor már miért ne köthetnénk össze a kellemest a hasznossal? - Amúgy sem ártana rájuk néznem... - vallom be neki. Igen, megint munka, de muszáj dolgozni. - Esetleg ellenvetés, vagy jobb ötlet?


Végül is már teljesen mindegy lenne, mit csinálunk, ha az ágyba parancsolna, most az ellen sem tiltakoznék, csak éppen annyit, amennyit a büszkeségem megenged. Azért az mégsem járja, hogy egy tizenhét éves kölyök egyszerűen csak elzavarjon, mint egy anya a taknyos kölykét. A helyzet amúgy nagyon is tetszik, valamint tetszene. Egy kis türelemre intem azonban Deont, mielőtt válaszolna, s előhalászva telefonomat a zsebemből elintézek még egy-két dolgot. Egyelőre még nem rendelem meg az autót Ryuutól. Ráérünk tulajdonképpen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése