127.

Deon

Ez a mosoly… Melyikünket húzom csőbe, ha nem hagyom ennyiben ezt a témát? Bizonyára magamat, mert Asame egyes állítások szerint ugyan nem a szavak embere, de egyenesen megmondja a dolgokat. Könnyed mosolyra húzom a számat. Ha lúd, legyen kövér.

- Mint például? – kérdezem kíváncsian, kicsit rájátszva az ártatlan bárányka szerepemre. Ő akar lenni a farkas, bárány biztosan nem is lenne, én viszont ugyancsak nem alakítom szerintem valami jól a gyapjast, viszont a ragadozó kettőnk közt egyértelműen nem én vagyok. Mindegy, már megint felesleges hülyeségeken jártatom az agyam és azon nem, miképp festhetnék kevésbé bután. Annak tűnhetek, mert Asame kinevet. – Ev nem visszesz – formálom meg a szavakat a kanállal a számban, majd engedve neki balommal felé nyúlok, a jobb kezemmel meg kiveszem a számból az evőeszközt. Meglepetésemre közelebb húz magához, hogy a tarkójára fektethesse hideg tenyeremet. – A gondolatolvasás képességre remélem, tanítható, mert feltétlen el akarom sajátítani tőled – közlöm vele félszeg mosollyal. Figyelem őt, s azt, ahogy felmelegíti forró bőre a kezemet, s épp csak leolvadna a mosolygás az arcomról, mikor újabb mondat jut az eszembe. – Lelőtted a poént – mondom neki. – Ugyanez meglepinek szerintem vicces lett volna – teszem is hozzá, hogy értse, melyiket találta fejbe.


Számon a szokásos kis önkénytelen hehe csúszik ki, mikor elárulja, hogy egyáltalán nem érdekli most a könyvelés, én pedig a már erősen folyóssá váló jégkrémbe teszem a kanalat. Kérdőn felpillantok rá a kérdést hallva, majd bekapom a falatot és megrázom a fejem. Kicsit el kell gondolkodnom, én is akarok-e menni, mert nyilván alulöltözve, egy társaságban Asaméval kellene megjelenni, ráadásul idegenek érnének hozzám és emlékszem még arra, amikor masszírozni kellett a vállaim miatt és hát… nem valami kellemes emlék. A számban hagyni szétolvadni a fagyit megfelelő alibit biztosít, hogy hallgathassak, viszont mikor lenyelem és már azt is tudom, hogy munka is lenne ott, már egyértelmű, hogy megy, s megyek vele. Vagyis megyünk.


Már válaszolnék, mikor leint, hogy telefonálhasson. Heee? Sértetten elfordulok Asamétól és újra a kezembe veszem a fagylaltos dobozt, hogy aktív majszolásba kezdjek az immár csöpögő fagyiból. Az ízek így még jobban kijönnek, élesebb a savanyú és az édes közti ellentét, hogy felolvadt, ezért hiába lesz a visszahűtések által egyre kevésbé gusztusos, így szeretem igazán. Szúrósan pillantok rá, amint végre abbahagyja a távbeszélést, majd kiöltöm a nyelvem, ezzel megvillantva az apró, fémszínű bogyót, és hátrálok egy lépést, hogy Asame ne érhessen el olyan könnyen.

- Nincs ellenvetés, és jobb ötletet sem igyekszem kitalálni, mert te voltál a soros a programot illetően. Bár lehet, most egyenlítesz, vagy lehagysz – heccelem. – Könyvelés, masszázs, esti dolgod, színház… - csóválom is a felsorolás közben a fejem, mintha el lennék árasztva. Hanyagul állok, talán egy kicsit kihívóan is, és belenézek a jégkék szempárba, miközben még mindig szorgalmasan pusztítom el a fagylaltot. Kezdek ugyan megtelni, de túl jólesik, hogy abbahagyjam. Majd mikor a pocakom komoly kérést intéz hozzám, hogy ne terheljem túl ezzel a sűrű, édes, hideg masszával, majd akkor abbahagyom az evését.


Voltaképpen ez a masszázs dolog nem biztos, hogy rossz. Kicsit tartok tőle. Na jó, eléggé, mert mégiscsak idegen kéz nyúl hozzám, meg vigyázni kell a töréseim miatt… lehet, hogy csupán túlaggódom ezt a részét az életemnek, de ha valaki volt a helyemben, nem hiszem, hogy nagyon magyarázatot kér, miért. És ahogy ezen rágódom, bevillan Asame sérülése. Jó ötlet masszíroztatni ilyenkor? Halvány sejtelmem sincs, én viszont burkoltan megmondtam, hogy nincs kedvem játszani az okos, felelősségteljes, más helyett gondolkodó felnőttet. Ha ő úgy gondolja, ez egy remek ötlet most, akkor nekem nincs okom visszautasítani. Ha meg nem tetszik, nem tartok vele legközelebb. Ennyi, nem?

- Kell valamit vinni? – kérdezem. Halvány lilám sincs, kell-e váltás ruha, a hajamat mennyire kell majd a procedúra miatt újraboronálnom, vagy valami másra szükség van-e. Hát… van ilyen.