136.

Kazuki

- Nekem van egy olyan sanda gyanúm, hogy Naoto kurva jól titokban tartotta ezt Asame előtt, ami valljuk be, nem is volt nehéz, mert Asame nem arról volt híres sosem, hogy mindenkivel mézes-mázos és kedves és aranyos. Az, hogy levegőnek néz és nem kaptad meg testőrödnek, tényleg nagyban növeli a túlélési esélyeidet – mosolyodom el. – Láttam, milyen munkát képes végezni Naoto – húzom el számat. - Na de erre most inkább ne térjünk ki, egy, mert eszel, kettő, mert a gondolatától is feláll az összes szőrszál a hátamon, pedig nem is szőrös a hátam... A lényeg, hogy igen, valószínűsítem, Ryuu az egyetlen, aki tud a dologról, ráadásul ezt a tényt az is megalapozza, hogy... Emlékszel, mikor a folyosón összefutottunk vele? Hogy furcsa volt és tőle szokatlan módon inkább hideg és elutasító? Szerintem Naotoval beszélt aznap és talán pont erről. Mi másért viselkedhetett úgy Ryuu? - gondolkodom el. - De szólj, ha túl sokat kombinálok – mosolygok rá és ismét rágyújtok egy cigire. - Ha Fei tényleg Asaméra vadászik, márpedig ezek után teljes mértékben ki lehet ezt jelenteni, akkor jól tette Asame, hogy távol tart magától, amikor csak lehet és megkívánja a helyzet. A külön testőrök egész jó buli amúgy is. Nekem is van saját – kacsintok Deonra. - A versenyen akkor majd lógsz velem... Apropó. Pont azért is kértem bocsánatot, mert én tényleg a barátomnak akarlak tudni, az meg, hogy hozzád borítékolva vannak a baromságok... állok elébe – kuncogom. - Amúgy is szeretem, ha valaki mellett nem kell unatkozni és úgy vettem észre, te ilyen vagy. És ez tetszik is... Szóval ha bármi van, rám számíthatsz – mondom komolyan. - Bármiben, lázadásban, baromkodásban, mindenben... - mosolygom reménykedve abban, hogy ezzel tényleg lezárjuk ezt a témát, mert megkedveltem Deont és valóban szeretnék igazi barátja lenni, nem csak félig, hanem teljesen.


Elgondolkodom egy pillanatra arról, amit Deon mond. Tehát most az a cél, hogy Fei elhiggye, semmit nem jelent Deon Asaménak, hogy csak egy kurva, és nekem kéne elmagyarázni, milyen kurvának lenni. Ezen majdnem felnevetek. Olyan sokáig azért nem voltam benne a szakmában, hogy ezt hitelesen elő is adjam neki és a gond ott van, hogy nagyon más kurvákról nem tudok, mert nem volt sok közöm hozzájuk se. Nehéz dolog ez. Ha nem a saját sztorim akarom előadni, akkor nem tudok rá válaszolni rendesen. De minek is rejtegessem a múltam Deon előtt? Elvégre barátok vagyunk és már rég nem szégyellem, hogy ide jutottam. És tényleg nem tudnék mesélni senkiről, maximum arról a srácról, aki Naotot behálózta... Na az még érdekes sztori volt azért... Érdekes és minden szempontból kegyetlen.

- Nos, mint azt tudod, én is itt kezdtem Asaménál. Hogy őszinte legyek, sok mindenbe nem tudlak beavatni, mert az én pályafutásom sem volt túl hosszú szajhaként... szerencsére – mosolygok rá. - Egy szajhától megkövetelik, hogy mindig jól nézzen ki. Nekünk például rendszerint kimonóban kellett megjelennünk, mikor Asame hívatott minket. De ezzel nem is volt gond... mesés kimonókat aggatott ránk, de tényleg. Olyat, amit sok yakuza felesége simán megirigyelt volna... De persze sosem tett minket nőiessé vele. Nem, neki nem ez kellett. Mi volt a dolgunk? Szórakoztatni őt. Ha azt akarta, hogy szopjuk le – már bocsi a kifejezésért –, akkor minden kertelés nélkül azt kellett tennünk, ha azt akarta, hogy egymással játszunk, amiatt sem lehetett egyetlen egy rossz szavunk sem... Egy szajha minden körülmények között engedelmeskedik a gazdájának. Ha arra kérik, hogy egy fogadás kellős közepén játszadozzon el egy másik szajhával, csakhogy szórakoztassa a többi nagykutyát, azt is meg kell tennie... Minden szajha annyit ér csak, amennyit fizetnek érte – magyarázom tovább. - Ha tényleg el akarod hitetni Feijel, hogy szajha vagy, akkor viselkedj Asaméval kihívóan. Játszadozz vele, incselkedj... ennyi... Lévén, több vagy neki, nem fogja kérni, hogy ott helyben szopd le – vigyorodom el. - Szóval, érted, mire akarok kilyukadni, mert jobban nem megy a magyarázat... - Megkínálom cigivel. Tényleg nem tudok neki ennél többet segíteni benne. - Emlékszel, említettem, hogy volt itt egy srác rajtam kívül még...? - kérdezem, de persze, hogy tudom, hogy emlékszik. - Ő vérbeli szajha volt – mondom komolyan. - Elcsábította Naotot, ráadásul nem is azért, mert nem bírt magával. Így akart előkelőbb helyet magának, azt hitte, azzal, ha megmutatja Asaménak, hogy mi mindent tenne meg... mindegy is. Átverte Naotot, kivívta Asame haragját. Végig kellett néznünk, ahogy Asame megleckézteti Naot... Nem volt kellemes látvány. Az a hang és minden... ha nagyon érdekel, részletezem, de inkább nem tenném, ha nem bánod – mondom komolyan, mert tényleg nem szeretném nagyon beleásni magam a dologba újra. Naoto üvöltései, az égett hússzag... még ma is kiráz a hideg tőle, ha csak eszembe jut. - Ami a legborzalmasabb az egészben, hogy a srácot egy cseppet sem hatotta meg az, amit Asame tett a saját testőrével... Undorító volt. Vigyorogva nézte végig Naoto szenvedését és még utána is csak incselkedett és flörtölt hol Asaméval, hol Ryuuichivel... Másnap, mire felébredtem, már nem volt a házban... Azt hiszem, Asame eladta a kínaiaknak. Talán most ott él, mint egy szajha, de az is lehet, hogy már rég halott... - mondom komolyan.