Egy darabig elgondolkodva nézem őt a heccelésével sem foglalkozva. Valójában elképzelem, miként fog festeni a neki szánt qipaoban és az is többször villan át az agyamon, hogy hogy a jó büdös francba fogom én ezt neki úgy beadagolni, hogy azt tényleg fel is vegye és viszonylag kevés hisztivel és kirohanással megússzam a dolgot. Még alkut is hajlandó vagyok kötni, ám ha tényleg a szajhámat akarja játszani... Igazából ebben sem vagyok biztos, mert az, amit alakított a masszázsszalonban, ugyan meggyőző volt, de... Mindegy... A lényeg, hogy távol legyen tőlem és mindenki higgye csak el szépen, hogy Deon nem más, mint egy vad cafka, akit engedelmességre is lehet bírni, ha akarja az ember... El is mosolyodom ezen a gondolaton.
- A ma estéről akarok veled beszélni – mondom neki őszintén, határozottan. - Gondolom, Kazu beavatott egy-két dologba, de szeretném, ha mi is tisztáznánk valamit – kezdek bele végül. - A masszázsszalonban nyújtott színészi alakításod egész remek volt. Egyelőre szeretném, ha fennmaradna az a látszat, mindenki előtt, hogy nem vagy több egy szajhánál. Nishida és Hitsuji ugyan tudják, hogy mi a helyzet, de egyelőre a többi yakuzát nem kívánom beavatni. Erős bennem a gyanú, hogy van köztünk egy-két olyan ember, aki némi pénzért hajlandó lenne kiszolgáltatni ezt az infót Feinek... - állok fel és gyújtok rá, így folytatva a további beszédet. - Ne érts félre, nem félek attól a kínai pondrótól, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy a Kobayashi szenátor lebuktatására tett erőfeszítéseinket egy olyan egyszerű mozdulattal semmisítsük meg, mint amit az okozna, ha Fei kihasználná azt a kiskaput, amit te jelentesz... - nézek rá komolyan. - Nem mellékesen pedig kezd egyre dühösebbé válni – kúszik apró, de annál elégedettebb mosoly szájam szegletére, mikor eszembe jut, mit mondott a telefonba Akihito Feijel kapcsolatban. - Persze ez sem véletlen, Akihito remek munkát végzett most is. Az emberei állandóan Fei nyomában vannak és ott tesznek keresztbe neki, ahol csak tudnak - mondom csendesen. - Három üzletelési kísérletét sikerült meghiúsítanunk, így érthető a dühe - lépek az ablakhoz és kibámulok rajta.
Aki a tűzzel játszik, előbb-utóbb megégeti magát. Én felkészültem a legrosszabbra, hogy ez a tűz nem csak megéget majd, de magával is ragad és ott már hiába lesz az azbesztruha, hiába lesz minden védelem, a lángok martalékává válok én is, mielőtt eloltanám a tüzet. De az idő most nekünk dolgozik, egyelőre csak parázs minden, és igyekszünk még éppen időben eloltani a megjelenő aprócska lángokat, mielőtt óriási és pusztító tűzzé nőnék ki magukat.
- Már nem csak játszom a tűzzel, Deon. Égő gyufát dobtam a benzinbe, aminek a hatása, ha most késik is, nem marad el – jelentem ki komolyan, újra a kölyök felé fordulva. Szeretném, ha tisztán látná a jelenlegi helyzetet, ami most Fei és köztem uralkodik – Fei dühöng és a fejemet akarja mindenáron. Ma este valószínűleg távol marad. Elég nagy visszatartó erő nyolc-tíz yakuza és a hozzájuk tartozó testőrség. Jótékonysági estről van szó, így gondolom, nem kell magyaráznom, hogy milyen öltözéket kíván meg a dolog, habár ez ebben a világban kicsit másképp működik – húzom halvány mosolyra a számat. - Mire számíthatsz? Szmokingos férfiakra, kisestélyiben vagy épp kimonóban és cheongsamban megjelenő nőkre és gyerekekre – pillantok rá. - És hogy egy szajha ilyenkor mit vesz fel? - kérdezem inkább költőinek szánva a kérdést, mintsem megválaszolandónak, majd elveszem az irodai székem mögötti kis szekrényről a zacskót és Deon mellé az asztalra dobom. - Qipao... - mondom ki a ruha nevét, de tisztában vagyok azzal, hogy ez Deonnak nem sokat jelent így. - A cheongsam férfi változata. Ez egy szoros, passzentos ruha, jellegzetes, mandarin gallérral, nyakkal. Már a tizenhetedik században is qipaoként ismerték, ám akkoriban még nem volt szűk, inkább köpenyszerű és hosszú ujjú. Nemcsak a nő egész testét takarta, de elrejtette alakját, vonalait is. Aztán jött a húszas évek, és Sanghajban eleinte néhány elit kurtizán, a sztárok, majd a jómódú nők divatba hozták a ruha modernizált változatát, ami szöges ellentétben áll a régivel, mivel annak ellenére, hogy továbbra is hosszú ruha, igencsak sokat mutat viselőjéből, már ami a női változatát, a cheongsamot illeti. A férfi változat azért ennyire nem kihívó, bár tény, hogy itt többféle hosszúságból lehet válogatni. Rövidebb és hosszabb. Ehhez pedig társul egy bővebb szárú, szintén hosszú, általában fekete nadrág. Persze ezeket a ruhákat lehet fokozni, ahogy azt Nagano előszeretettel teszi is meg Keiyuuval... Ők is jelen lesznek, így láthatod majd, mire gondoltam fokozás terén... - fejezem be mondandómat végül és türelmesen várom, hogy robbanjon a Deon-féle bomba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése