Asame
Rohadtul nem találom a helyem a szobámban. Kibaszottul nincs hangulatom sem menni, sem semmi máshoz. Kiveszem nyakamból a nyakkendőt, megszabadulok az ingemtől, s egy hirtelen jött ötlettől vezérelve előkotrom szekrényemből az úszónadrágomat, s elindulok a medencéhez. Nem tervezek úszni, csak ázni kicsit a vízben és gondolkodni. Bár lehet, pont azt nem kéne. Deon... Mindegy. Amit mondtam, még mindig fenntartom, attól függetlenül, hogy nagyon is sejtem, nem csak az van a háttérben, amit elmondott. Biztos vagyok benne, hogy az is zavarja, hogy nem ért ehhez a ruhához, hogy sosem viselt ilyet és hogy soha nem is akart. Persze,ki tudja, még mi fordult meg a picike fejében, mert azért gondolatolvasó nem lettem.
Nem is akarok...
Derekam köré csavarva a törülközőt megyek le a medencéhez és belépve az ajtón megpillantom Deont. Nem szólok hozzá. Nem haragszom rá, még csak ideges sem vagyok, egyszerűen csak elég volt mára mindenből. Ledobom a törülközőt az egyik ott lévő nyugágyra, majd a lépcsőhöz megyek és elindulok befelé. Sokat nem jutok előre, a harmadik foknál a vízbe ereszkedem. A kötés így nem ázik el, én pedig valamennyire élvezhetem ezt a fajta csendet és nyugalmat.
Szívem szerint rég Deonhoz mentem volna és rég beolvastam volna neki, hogy ha történetesen egy hülye fasz vagyok, akkor ő mi, és miért van még velem, de ehhez sincs kedvem és az utóbbira azért mégis csak tudom a választ, ami megmosolyogtat minden pillanatban, mikor csak eszembe jut. Persze ha folytatni óhajtja a szobában befejezetteket, állok elébe, de én nem kívánom szítani a tüzet jelenleg. Hogy is szokták mondani? Két szék közül a pad alá? Valahol itt tartok én is, vagyis csak szeretnék itt tartani. Két szék közül a pad alatt... Fejem megtámasztom a medence szélén és lehunyom szemem, s várok. Vagy beszél, vagy itt hagy. Egyikben sem fogom megakadályozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése