Asame
Mindig is utáltam ezt a felhajtást és ez most sem volt másképp. Szerencsére sikeresen megbeszéltünk mindent és őszintén meglepett, hogy Asahitonak nem jutott eszébe ágálni semmi ellen, pedig ha valaki, akkor ő kurvára keresztbe tudja húzni az ember számításait és mindezt olyan élvezettel teszi, hogy azt bárki simán megirigyelné. Néha attól félek, hogy tényleg orgazmusa lesz közben. Persze nem úszom meg a pofázása nélkül az estét, de most csak halkan megjegyzi, hogy végre egy egész pofás kis szajhát szedtem össze Deon személyében és elismerően megveregeti vállam. Meg anyád... Nem rezdül arcom, bár tudom nagyon jól, hogy szándékosan tette. Méregetünk, méregetünk? Ám az est további részében már nem mozdít, hogy mit csinál.
Miután Nishida és Kazuki elköszönnek, kérdőn pillantok Deonra, aki úgy látszik, nem tervezi az indulást még. Pedig én már nagyon is vágyom rá. Végül mégiscsak összeszedi magát és mi is távozhatunk. Kint viszonylag hűvös van. Naoto kinyitja az ajtót, ám mielőtt beszállnánk, megintcsak ösztönösen körbenézek, miközben megkérdezem testőrömet, nem láttak-e semmi gyanúsat. A válasz nemleges és ez egy kicsit megnyugtat, de nem annyira, hogy ne figyeljek azért. Ekkor valahonnan a semmiből egy sötétített üveges autó tűnik fel és kereket csikorgatva indul el az utcán felénk. Ösztönből mozdulok és lököm be Deont a kocsi ülésére. Még éppen időben, mert amint ez megtörténik, eldördülnek az első lövések. A testőrök viszonozzák a tüzet, eredménytelenül. Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy tudjam: Fei hadat üzent végérvényesen is.
Csak akkor kezdek valamelyest megnyugodni, mikor az autóval leparkolunk a ház bejárata előtt. Megvárom, míg Deon kiszáll a kocsiból és együtt indulunk el befelé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése