Ryuuichi
- A rohadt életbe, hogy nem bír megülni a seggén legalább ilyenkor! – morgom, mikor Deon közli, hogy hova ment Asame. - Felhívom – mondom a kölyöknek idegesen és már emelem is fülemhez a telefont. Tehát Nishida hívta. Remek, az sem tudja békén hagyni legalább ilyenkor. Mi a kurva anyám lehetett ennyire fontos most? Mindegy... - Nishidánál van, már jön haza – közlöm Deonnal tényként, majd nagy levegőt véve igyekszem lehiggadni, s kedvesebben fordulok a kölyökhöz. - Kell valami? Kávé, tea, cigi? - kérdezem végig. - A dolgozószobájában megvárhatjuk – mosolygok a kölyökre és kezdem el terelgetni arrafelé.
Tényleg nem telik bele sok idő és Asame felbukkan, de szó nélkül lép az asztalhoz és teszi rá a katanát, majd kérdőn rám pillant. Már tudom, mit szeretne tudni, mire csak megrázom a fejemet és lehajtom fejem.
- Sajnálom – mondom alig hangon. Asame pedig olyat tesz, amit eddig még nem láttam tőle soha. Megragadja a whiskys poharat és a falhoz vágja, miközben arcán egy könnycsepp gördül le. Megdöbbenek.
- Kerítsétek elő azt a szarházit, amelyik rálőtt Feire! – sziszegi a szavakat, mire meghajlok és távozom a dolgozószobájából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése