171.

Asame

Elmosolyodom.

- Pont ebben rejlik Kazuki és Nishida kapcsolatának az ereje. Sosem látod őket együtt, csak éppen annyi ideig, ameddig szükséges – magyarázom neki. - Ugyanakkor mindketten ölni tudnának egymásért. És hiába vagy dühös amiatt, hogy Kazu védelmezett, egy ilyen helyzetben minden yakuza gondolkodás nélkül teszi ezt. Meséltem neked arról, hogy a yakuzák világa nem csak abból áll, hogy területszerzés címén öljük egymást, hogy alvilági életet élve hatalmas összegekre teszünk szert. Ennél kicsit összetettebb ez a rendszer. Persze virágzik az emberkereskedelem, a prostitúció, közpénzek cserélnek gazdát – magyarázom –, de bármi történik az országban, a yakuzák az elsők, akik segélyeket küldenek a katasztrófasújtotta területekre... Figyelünk arra, hogy minden rendben legyen az országban, ez a Szindikátusnak is fontos. Visszatérve Kazukira, bármennyire is jól titkolja mindenki előtt, Nishida mellett vérbeli yakuzává vált - mondom csendesen és tovább folytatom hátának masszírozását.


A kérdései őszintén elgondolkodtatnak. Hogy mi tetszett meg benne? Az, hogy visszafeleselt, hogy nem ijedt meg, mikor a wakizashit a torkának szorítottam, hogy mikor felmértem nadrágjában a helyzetet, nem viselkedett úgy, mint egy utolsó szuka.

- A hatalmas szád volt az, ami igazán megtetszett, hogy azt hitted, az egész egy jól összepakolt szívatás és ennek tudatában voltál képes visszaszólni nekem. Szórakoztató volt és akkor, mikor el akartalak engedni, ahelyett., hogy tényleg elhúztad volna a csíkot, még nekiálltál kioktatni engem. Akkor határoztam el végleg, hogy mégsem engedlek el. Vártam, mikor rukkolsz elő valamivel és sohasem okoztál csalódást. Ez az, ami megtetszett és arra késztetett, hogy figyeljek oda rád, hogy tanítsalak.


Ismét elgondolkodom. Ez a pár nap tényleg fenekestül felforgatta az életemet, de cseppet sem bánom, hogy akkor nem dobtam mégis ki őt. Volt benne valami, ami vonzott. Az, hogy nem érdekelte, mennyire bánok vele keményen, állta a sarat. Láttam benne a lehetőségeket, azokat, amiket ő magában már nem, vagy csak egyszerűen nem mert elhinni, hogy még tényleg ott vannak benne, hiszen ez a mentalitás az, ami a valaha létező legjobb yakuzává teheti őt. És hallgatva a szavait szeretne tanulni. Nem kérem tőle, hogy változzon meg. Maradjon Deon, mert ettől lesz ő különleges. Attól, ahogy visszapofázik bárkinek, és nem érdekli, hogy éppen egy yakuzába köt bele, vagy csak egy egyszerű emberbe. Meg kell tanulnia meglátni még dolgokat, mikor nem mindig célravezető húzni az ellenfele agyát, de idővel biztos vagyok benne, hogy fel tudja majd mérni, mikor teheti meg és mikor nem. Ebben biztos vagyok. Ezért választottam őt... ezért van mellettem és ezért szerettem bele.

- Egyelőre nem tervezek semmit sem tenni – osztom meg vele. - Figyeljük Feit, minden lépését, de egyelőre ennyi. Nem maradhatsz egyedül egy pillanatra sem, ha a városban vagyunk, mert tudom jól, hogy ugyanúgy rám állította az embereit, ahogy én rá a sajátjaimat. Mindenképp el akar kapni téged, hogy ezáltal csalhasson csapdába. Nem fogok úgy tenni azonban, mintha félnék tőle és ezáltal nem mozdulok ki innen.