2011. szeptember 11., vasárnap

190.

Deon

A szenvedélyes válasz már ismerősebb, mint egy magát megadó Asame és kevésbé bizonytalanít el a szándékaimban. Lázba hoznak a hajamba fúródó ujjak, teljesen elvesztem a fejem attól, hogy a hajamba túr, miközben forrón csókol. Megint arra a hullámzó, finom mozgásra csábít, amit nem is nagyon tudnék megállítani, mert olyan mélyről jön. Ösztönös. Testem az övéhez nyomom, dörgölöm, simítom, mikor hogy adja az ősi ritmus, közben pedig izmait simogatom, néha kicsit megmarkolom őket. Ugyanazt fejezi ki számomra ez a finom markolászás, mint a nagyon lágy cirógatás, ugyanúgy bennük van, hogy imádom a testét, és érinteni is azt. Ennek megfelelően abba sem hagyom, mindig újrakezdve vagy épp visszafordulva tappancsolom végig Asamét. Nem csak a hasát, oldalát és mellkasát, hanem csókolózás közben végigcirógatok nyakán, kitérek a vállaira és karjaira is. Azokat az érzékeny helyeket sem felejtem ki, mint a felkar belső fele, vagy a tarkó, mert ezek szerintem hihetetlenül izgatható területek. És azt hiszem, erről neki is ez a véleménye. Egyszerre lep meg és borzolja fel a kedélyeimet a nyögés, amit kiváltok belőle. Zavarba is hoz, de annyira akarom újra, hogy hallhassam, hogy olyan heves reakciót válthassak ki belőle, amitől felnyög, hogy elsöpri a kínoskodást.


Ülő helyzetbe keveredünk heves nyelvcsatánk közben, majd bátortalanul kényelembe helyezem magam az ölén. Bátortalanul közelebb csúszom a testéhez, de nem annyira, hogy gátoljam magam abban, hogy simogathassam, mert feltett szándékom tovább játszani Asaméval, ha már ennyire élvezi. Mert érzem, hogy élvezi. Abból, ahogy hozzám nyúl, ahogy forrón megcsókol, önfeledten harapdálja a bőröm és egyre többet akar belőlem. Utóbbitól görcs áll a gyomromba, de nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy ez kellemetlen. Az már inkább az, hogy újabb réteg üveget készülünk szétpattintani bennem és egyre jobban fáj. Olyan, mint mikor nem kapsz elég levegőt futás közben és tudod, hogy meg kellene állnod, mert félsz, hogy belehalsz a hajszába, de képtelen vagy rá, a lendület vagy egy kényszer visz tovább.


Szuszogva kapaszkodom bele Asaméba, ujjbegyeimmel háta bőrébe marva, mégis tolva bele a hátamat a tenyereibe, majd a belőlem előcsalt hullámzástól remegve és sóhajszerűen nyögve a testéhez nyomva sajátomat. Nem bírom visszafogni magam, nem tudok lassítani, megállni meg aztán végképp nem. Érzem, hogy amit csinálok, az jó, ezért nem is akarom, de még nem nyertem elég bátorságot, hogy megtegyem, amire készülök. Míg tétovázom, újra izgalomba jövök, hiszen Asame már tudja, mivel gerjeszthet be teljesen. Falja a nyakamat, cirógatja a hátamat, majd rátér vállamra és gyengéd szenvedéllyel markol a hátsómba. Összerezzenve szorítom magamhoz és szuszogok a fülébe ezutóbbitól, majd picit visszahúzódom tőle és engedem magam forró csókba vonni. Teljesen elveszek ebben a kéjjátékban, a nyelvem és a benne lévő golyót hol erősebben feszítem Asame nyelvének, hogy épp csak cirógatom, közben pedig ügyetlenül keresem karjait, s kapkodva simítok végig a hátán, ezzel újabb nyögést elnyerve tőle, melyet egyenesen a számba lök. Nagyon tetszik, hogy képes vagyok ekkora hatásra, elképesztően izgatottá tesz.


Ahogy keze visszacsúszik a fenekemre, úgy kúszik fel a szívem a torkomba, és eszembe jut az is, hogy „rögtön az első nap letettél már valamit az asztalra, a hátsódat”. Ezen mennyit vidultam… meg aztán a rengeteg fenékkel kapcsolatos megnyilvánulásán. Voltaképp nincs min csodálkoznom amiatt, hogy különös figyelmet szentel a tomporomnak, hiszen ha nem tévedek, ez a kedvenc testrésze. Max a második kedvence, de a top háromban minimum benne van! Talán azt is szereti, ha őt is ott érintik, ezért kezeimmel lassan lecsúszom fenekére és amennyire tudom, megsimogatom. Zavarba ejtő dolognak tartom, hogy ezt csinálom, ezért inkább gyorsan áttérek combjaira és végighúzok rajtuk, kitapintva az izmokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése