Asame
Még szorosabban vonom magamhoz őt újabb csókokkal rohamozva meg ajkait. Hogy melyikünk veszti el előbb az eszét így, már nem tudom. Régen nem. Újabb és újabb jóleső sóhaj hagyja el ajkaim, hogy a kölyök szájába vesszenek a csókcsatának köszönhetően. Erősebben simítok végig hátán ujjbegyeimmel, hogy ismét fenekébe markolhassak, s aprót emelve rajta Akarom őt, kívánom őt, és érezni szeretném végre magam körül. Talán sok az, amire készülök, talán még nincs itt az ideje, de ha nem próbálom meg, akkor nem tudom meg... Márpedig most egyáltalán nem bírom visszafogni magam ilyen téren.
- Akarlak, csibe! - nyögöm szájába a szavakat és újabb fullasztó csókba vonom, s hogy nyomatékosítsam benne, mit szeretnék, kezem lecsúszik fenekére, majd megmarkolva azt ujjam végigsimít két farpofája között, de csak annyira, hogy tudja, mit szeretnék, s már hagyom is ott a területet, hogy kezeim visszakalandozzanak hátán és beletúrjanak hajába.
Nem tudom, mire számíthatok, de már teljesen mindegy. Még tovább játszadozom vele, lassan kergetve újra és újra őrületbe, mielőtt hagynám neki, hogy válaszoljon, vagy hogy megadja az engedélyt arra, amit kértem tőle. Kell a beleegyezése, kell, mert tényleg akarom, hogy elhiggye végre, nem egy szajha, nem egy tárgy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése