Eloltom a cigarettát és arra az oldalra sétálok, amelyikre duzzogva fordult. Tényleg vicces a kölyök. Kérés nélkül viselkedik úgy, ahogy szeretném, és teszi azt, amit szeretnék elérni nála. Tulajdonképpen részemről is teljesen mindegy, hogy mit tud, vagy mit hisz az apja cégéről. Az, hogy ennyire felidegesítem, már megérte, hogy idejöjjek. Határozott mozdulattal rántom le róla a takarót, és kezeit a feje fölé szorítva fordítom hanyatt, hogy lábaira térdelhessek. Egészen közel hajolok az arcához, tekintetem az övébe fúrom.
- Idefigyelj, Hime-chan – suttogom szinte ajkaira a szavakat ugyanazzal a rideg higgadtsággal, ahogy mindig is beszélek vele. - Kurvára nem kérek a jótékonykodásodból. Remek színjáték, amit itt előadsz nekem, csak lassan unalmassá válik a darab... És mielőtt olyan hülyeségeken törnéd a fejed, hogy hogyan érd el, hogy felbaszd az agyam, előre leszögezem, kibaszottul rossz úton haladsz, bogaram – húzom gúnyos mosolyra számat. - Kurvára nem izgat, hogy félsz-e vagy sem, hogy undorodsz-e tőlem vagy nem... Egyik sem. Remek műsort szolgáltatsz. Az ilyen kis szánalmas férgek, mint te, sosem hoztak lázba. Miért vagy mégis itt? Mert ezt akarom... Ha megunlak, eladlak, esélyed sem lesz tiltakozni ellene, fel sem fogod fogni a dolgot, úgyhogy, csibém, sokkal jobban jársz, ha engedsz az igényeidből. Nem fogod hullazsákban végezni, bármennyire is szeretnéd, de szajhaként még végezheted... - mondom hűvösen, s elengedve őt indulok meg kifele a szobából. Nagyon is várok az ellentámadására, szavakkal, tettekkel... édes mindegy.
- Idefigyelj, Hime-chan – suttogom szinte ajkaira a szavakat ugyanazzal a rideg higgadtsággal, ahogy mindig is beszélek vele. - Kurvára nem kérek a jótékonykodásodból. Remek színjáték, amit itt előadsz nekem, csak lassan unalmassá válik a darab... És mielőtt olyan hülyeségeken törnéd a fejed, hogy hogyan érd el, hogy felbaszd az agyam, előre leszögezem, kibaszottul rossz úton haladsz, bogaram – húzom gúnyos mosolyra számat. - Kurvára nem izgat, hogy félsz-e vagy sem, hogy undorodsz-e tőlem vagy nem... Egyik sem. Remek műsort szolgáltatsz. Az ilyen kis szánalmas férgek, mint te, sosem hoztak lázba. Miért vagy mégis itt? Mert ezt akarom... Ha megunlak, eladlak, esélyed sem lesz tiltakozni ellene, fel sem fogod fogni a dolgot, úgyhogy, csibém, sokkal jobban jársz, ha engedsz az igényeidből. Nem fogod hullazsákban végezni, bármennyire is szeretnéd, de szajhaként még végezheted... - mondom hűvösen, s elengedve őt indulok meg kifele a szobából. Nagyon is várok az ellentámadására, szavakkal, tettekkel... édes mindegy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése