232.

Asame

Miután Deon közli velem, hogy a saját szobájában van, arrafelé veszem az irányt és kopogás nélkül lépek be ajtaján. Még a fürdőben tollászkodik, így leülök szokott helyemre és megvárom, míg előmászik Nem hazudtolja meg magát most sem. Elégedetten mérem végig cseppet sem leplezve, hogy nagyon is tetszik a szerelése. Hozzálépve karolom át derekát jobbommal és állát megfogva vonom őt gyengéd csókba. Vajon mennyire értékelné, ha most megszabadítanám a ruháitól? Nem biztos, hogy felhőtlenül boldog lenne, így pár perc múlva befejezve a csókot lépek el előle és visszaülve ölembe húzom. Van még pár percünk, mire megérkezik Nishida és Kazuki.

- Ha végeztünk Nishidával, lemegyünk a dojoba gyakorolni kicsit a dobócsillagok helyes használatát – mosolygom ajkaira, majd újabb csókba vonom őt. - Nem terveztem mára kemény edzést, amíg nem jön helyre a vállad – vallom be neki. - Remélem, lassan Akihito is magához tér. Szeretném most már tudni, mi történt tegnap, hogy mennyit tud Fei, ha egyáltalán tud valamit és nem más miatt verték meg. Mindenesetre muszáj megtudnom. Kellenek ezek a mozaikok, hogy végre összeálljon a kép – mondom csendesen. Igazából egyelőre csak kerülgetem a forró kását, míg nem kapok Nishidától valami olyan infót, amin elindulhatok


Végül csak kikeveredünk a szobából és átköltözünk a dolgozószobába, hogy ott várjuk meg Nishidát. Szerencsénkre nem telik el sok idő és megérkeznek. Ryuuichi engedi be őket és már távozna is, de intek neki, hogy maradjon. Még mindig tartom a több szem többet lát elvet, így Nishit is tájékoztatom arról, hogy szeretném, ha Kazuki és Deon is részt venne a mai megbeszélésünkön. Végül leülök, hellyel kínálva Nishidát és elkezdem felvázolni neki a tegnapi nap történéseit. Látom rajta, hogy elgondolkodik, mikor elmondom neki, miért járt nálam Fei.

- Tehát, ha minden igaz, szombatig végeznek az előkészületekkel – mondja kimérten. - Tegnap Hiroto azt mondta, Fei készül valamire. Túl könnyen belement abba, hogy részt vegyenek a versenyen. Nem tudja, mi lehet a terve, mert nem mondott neki semmit sem a kínai, de ha igaz az, hogy gyanakszik a kölyökre, akkor érthető, miért...

- Nem fog látványos balhét csinál a versenyen, ebben biztos vagyok – jelentem ki komolyan. - Valami azt súgja, hogy be akar próbálkozni egy-két dologgal, hogy felmérje, mennyire vagyunk felkészültek vele kapcsolatban.

- Én nem hiszem, hogy csak ez érdekli – szól közbe Kazuki is. - Szerintem biztos, hogy készül valamire, már csak az a kérdés mire. Mit tudhatott meg Akihito, ami miatt ilyen csúnyán megverték?

- Ez az, amit én is szeretnék megtudni – mondom komolyan. - De amíg nem tér magához, nem tudok mit tenni és akkor sem biztos, hogy fogok, attól függ, milyen állapotban lesz – jelentem ki. Nem fogom Akihito egészségét kockáztatni semmiért sem. Akkor felkészülünk bármire, találomra. Nem félek attól a mocsoktól.

- Akkor meg kell várnunk, míg Akihito magához tér és biztos információkkal szolgál – szólal meg Nishida. - Mindenesetre megerősítem a biztonsági intézkedéseket, nem akarok balhét. A zsarukkal beszéltél a versenyről?

- Nem lesz gond velük – jelentem ki. - A rendőrfőnököt egyszerű volt rábeszélni, elég volt megígérni neki, hogy hamarosan szállítom neki a lehető legnagyobb fogást. Viszont azt el kell intéznünk, hogy ha szombatig elkapjuk Kobayashit, akkor biztos, hogy ne tudja meg Fei. Sem a médiában nem szerepelhet, sem sehol. A legnagyobb titokban kell intézkednünk. Ha kell, addig elzárjuk valahová addig a szenátort, az sem érdekel, de nem szivároghat ki semmi - jelentem ki ellentmondást nem tűrően. - Szombatig el kell kapnunk a szenátort.

- Nem lesz gond – közli Nishida. - Az embereim folyamatosan figyelik minden lépését és szedik össze a szükséges papírokat ahhoz, hogy megbukjon. Péntek estig meglesz a szenátor, ezt garantálom neked, de... Szombatra mit tervezel?

- Még nem tudok semmit, át kell gondolnom a dolgot, abban viszont biztos vagyok, hogy hozza a pincsijeit is és nem fog tisztán játszani... Számíthatok az embereidre?

- Természetesen. Lefoglaljuk az embereit, míg te elintézed őt. Csak ahogy szoktuk – mosolyodik el halványan Nishida. Értem, mire gondol. Ugyanúgy akarja intézni a mostanit is, mint a Cheng-ügyet. Részemről nem lesz akadálya, ebben biztos vagyok.