238.

Asame

Deon végül elkezd gyakorolni. Az első dobása egész jó, bár van benne egy kis hiba, amit majd szándékomban áll megmutatni neki, de megvárom, míg a második csillagot is eldobja. A technika érdekes és nem a legjobb. Zavartan rám pillant. Most azt szeretné, ha közölném, nem ez a legjobb megoldás? Szeretném, ha próbálkozna, ha maga találna egy olyan mozdulatot, ami számára jó, kényelmes és igenis használható.

- Azt szeretném, ha magadnak találnád meg azt a mozdulatot, ami a legjobb számodra – jelentem ki komolyan. - Van időnk kísérletezni – állok fel és lépek félig mögé. - Az első dobásod egész jó volt – mondom komolyan és kezébe adva egy csillagot fogom meg úgy csuklóját, hogy tudjam irányítani a karját. - Mindenképpen meg kell találni azt a pillanatot, amivel a legtökéletesebb eredményt éred el – vezetem kezét mellkasához és dobok végül, tartva csuklóját, hagyva, hogy ő engedje el a csillagot. - Ha ráérzel a megfelelő pillanatra, akkor az egész hirtelen gyerekjátékká válik – mosolyodom el, majd visszaülök eddigi helyemre. - Könyökből hajítasz, de a csukló határozza meg, hogy milyen irányba szálljon a csillag.


Elhallgatok és várom, hogy tovább kísérletezzen. Nem fogom lehordani azért, mert magától akar megismerkedni egy-egy dobás helyességével vagy helytelenségével, azért vagyunk most itt, hogy szabadon gyakoroljon, próbálkozzon, s míg ő dobálózik, addig én felállok és ismét a fegyverszekrényhez lépek elővéve belőle két újabb tárgyat. Az egyik egy kubotan, a másik pedig nem más, mint egy tanto. Visszasétálok Deonhoz és megmutatom neki a két kezemben lévő fegyvert. Először a kubotant fogom kezembe.

- A kubotan bizonyos értelemben igazi csemege. Csak nagyon kevesen ismerik és tudják használni. Nem lett ismert, mert nem látványos fegyver, nem csinál füstöt, nem lehet vele kettévágni egy embert, összességében egy alattomos kis eszköz. Pont ezért nagyon hatásos… Anyaga általában fa vagy fém, mérete kicsi, olyan tíz-tizenöt centiméter maximum, akkora, hogy a tenyérben kényelmesen elférjen, hisz általában ott helyezkedik el – mutatom is meg, hogyan. - Rejtve marad, egészen addig, míg használatba nem kerül. Jelenlétét az ellenfél mindig előbb érzi meg, mintsem meglátná. Nagyon sokat ront a használhatóságán, ha előre tudatjuk az ellenféllel, mi is van nálunk. Ugyanez vonatkozik például a kés használatára is. A kubotan különösen ütéseknél, fogásoknál, dobásoknál jut szerephez, a hatásfokot kell növelnie. Ha valakit megütnek, vagy megragadnak, nem kellemes, de még rosszabb, ha mindezt egy hegyes fa- vagy fémdarabbal teszik. Az idegpontok támadásánál is nagy szerepe van, nagyon fel tudja erősíteni a fájdalomérzetet – magyarázom Deonnak, majd áttérek a másik tárgyra is, remélve, hogy ezek is elnyerik a tetszését. - A tanto, vagyis a kés minden idők egyik legveszélyesebb kézifegyvere. Veszélyessége sokszor túlszárnyalja a lőfegyverekét, főleg kis távolságon alkalmazva. Könnyen rejthető, könnyen beszerezhető, nagyon gyorsan használható, öt méteren belül bármelyik kézi lőfegyver ellen szinte száz százalékos győzelmet biztosít. Persze csak akkor, ha sikerül váratlanul támadni. A kések mérete, fajtája nagyon sokrétű, ebből kifolyólag használatuk is nagyon változatos – húzom elő a kést a tokból, mely egy mini katanára hasonlít így, ebben a formában. - Sok szakértő két részre osztja a késeket, a közelharcbeli alkalmazásuk alapján, nevezetesen támadó és védekező késekre, bár én ebben a felosztásban nem hiszek. Szerintem teljesen mindegy egy bizonyos szintű tudás felett, milyen alakú kés van az embernél, inkább csak az számít, hogy elérjen egy minimális méretet – mosolyodom el és visszatolom a kést a tokjába. Egyre nagyobb kedvem támad újra elővenni a szekrényből a kusarigamát és kicsit gyakorolni vele, mert már régen nem tettem meg, pedig tényleg szeretem azt a fegyvert. Sokféleképpen lehet használni és mindemellett a lánc miatt viszonylag látványos is a dolog.