251.

Asame

Végighallgatom őt, majd elveszem a papírokat és az asztalra rakom őket, egyelőre bele sem nézve, csak Deont figyelem. Valamit kértem tőle, mikor elment és nem teljesítette.

- Mikor elengedtelek, kértem tőled valamit... - mondom csendesen. Nem akarok magyarázkodást hallani, sem bocsánatkérést. Azt várom csak, hogy beismerje, elbaszta és részemről lezártnak tekintem az ügyet. Amúgy sincs kedvem vitatkozni vele, főleg ilyen miatt, mert hazajött, épségben. Mindemellett még valószínűleg hasznos információkat is hozott nekem, amit nem áll szándékomban nem elismerni. A sejtéseim kezdenek beigazolódni. Deonból remek yakuza lesz, de még meg kell tanulnia néhány dolgot. A tetoválószalon megszerzése nekem nem életcélom, de hagyni fogom egyezkedni Hirotoval, ha ennyire ragaszkodik ahhoz a helyhez. Hát szerezze meg magának. Az lesz a következő lecke...


Megvárom, míg Deon válaszol valamit és végül kezembe veszem a papírokat és nekiállok elolvasni, amit Tatsuki küldött. A dolog elgondolkodtat, az infók, amiket olvasok érdekesek. A férfi nem kispályás és ez tetszik, ugyanakkor nagyon is tisztában van azzal, hogy hol harapjon vissza, ha netán mégsem tartanék rá igényt többet... Felettébb okos, ezen nincs mit tagadni, én pedig szeretem az ilyen embereket magam mellett tudni. A levelet veszem kézbe, amiben megírja, hogy mindenben segít, amiben csak tud és a kérése is teljesíthető. Hmm... egy biztos pozíciót kiharcolt informátor, egy drogdíler... Eszembe jut, mikor Deon azt mondta, hogy összetapsolta a pénzt arra, amit meg akart szerezni és ez elgondolkodtat. Deon tényleg minden tekintetben egyre jobban bebizonyítja, hogy alkalmas lesz yakuzának, az utódomnak és méltó partnerem lesz minden tekintetben. Azért szeretném tudni, mi a véleménye a levélben olvasottakról.

- Nem akarsz nekem valamit mondani? - kérdezem őt komolyan és átnyújtom neki a papírokat, hogy olvasson bele nyugodtan, aztán majd meglátjuk, mire jut vele. A véleményem arról, hogy nincs szükségem a tetoválószalonra, pillanatok alatt változik meg, de szeretném, ha Deon szerezné meg magának. Tatsuki remek fogás, minden szempontból és nem vár el sokat azért cserébe, amit adni akar. A dolog megfontolandó, nagyon is. Még egy informátor... Elmosolyodom halványan épp csak egy pillanatra. - Beszélni akarok Tatsukival... ha nem is személyesen, telefonon mindenképpen – nézek jelentőségteljesen Deonra. - Megoldható? - Megint a tárgyilagos, kemény yakuza szól belőlem és ezen jelenleg nem kívánok változtatni. Most nem ennek van itt az ideje...