254.

Asame

Deon elvonul a telefonjáért, én pedig ismét rágyújtva várom, hogy visszatérjen. Amint ez bekövetkezik, aprót bólintok, hogy részemről benne vagyok a kihangosításban, szeretném, ha Deon is hallaná a dolgokat egyrészről, másrészről viszont azt is, hogy ha úgy van, beleszóljon a dolgokba. A férfi szívélyesen köszönt, ami nincs ínyemre, nem szeretem ezt a stílust, ha üzletről van szó. Ott nincs barátság. Köszöntöm őt, majd előállok én a saját dolgaimmal. Azt hiszem, nyitásnak egyelőre elég lesz ennyi is.

- Amiket kaptam tőled, merőben érdekes információk és mindenképpen dicséretre méltók – mondom csendesen, felvéve megint a rideg yakuza álarcát, amit minden tárgyalásnál és ügyeim intézésénél használok. A gyengéd szerető énemet elég, ha Deon ismeri. - Amit cserébe kérsz azonban, egyelőre nem áll módomban megadni. És a későbbiekben sem, teljes mértékben nem - szögezem le előre a dolgokat.

- Gondoltam, hogy tetszős lesz, a dicséretet pedig bezsebeltem és köszönöm. - Még most is érződik a hangján, hogy vigyorog. - Mit nem adhat meg nekem? Csak hogy pontosítsuk a dolgokat.

- Deon - mondom röviden, biztos vagyok benne, hogy érteni fogja ennyiből is, nekem pedig még mindig nem kenyerem az órákig tartó magyarázkodás és csevegés. Mikor Deont tanítom, vagy magyarázok neki, az más. Ilyenkor szeretem azt, ha valaki nyíltan és tömören vázolja a szándékait.

- Pont jó helyen van, főleg, ha Feit a feledésbe küldi és tanítja. Ennyi nekem elég, majd később lemérem a tudását és hozzáadom a sajátom egy részét. Hm?

- Tartható ajánlat - jelentem ki komolyan. - Térjünk át akkor arra, ami igazán érdekel jelenleg. Szükségem van néhány információra arról a kínai pincsiről - térek a lényegre, mire Tatsuki elröhögi magát. - Történetesen, hogy milyen tervei vannak a holnapi napot tekintve - mondom is, ami igazán érdekel jelenleg. - Túl hamar állt kötélnek, mikor alkut kínáltam neki.

- Kitalált valamit, de egyenlőre nincs tudomásom róla, hogy pontosan mit - mondja, s hangjából kihallom, hogy őszintén beszélt, tehát tényleg nincs birtokában többnek ezzel kapcsolatban. - Vigyázzon Deonra, mert úgy értesültem, Fei tisztában van vele, hogy a pártfogásába vette - kér tisztelettudóan, de ugyanakkor határozottan is egyszer s mind. - Hitsuji egy aljas féreg volt, mindent, amit ő tudott, azt ugyanúgy továbbadta, mint a tulajdonában lévő helyeket és a saját pártfogoltját. Hirotot ilyen formán átörökíthette, egy-egy üzletvezető, aki informátor és-vagy kapcsolattartó, mint én is, azonban azon a véleményen van, hogy Feinek pusztulnia kell, nem számít, hogy ki-mi ő nekünk. Sőt, mint írtam, két informátor és egy kapcsolattartó már eltűnt, ebből az utóbbi elmenekült és addig nem jön vissza az országba, amíg Fei itt tanyázik, a másik két fickó a gyanúm szerint már együtt úszik a halakkal.

- A Hitsuji okozta problémával jelenleg eléggé tisztában vagyunk. Fei elég érthetően adta tudtomra, hogy mit kapott attól a mocsoktól, ahogy azt is, hogy teljesen tisztában van Deon nálam betöltött pozíciójával is - mondom komolyan. - Fei pusztulni is fog, legalábbis ez a feltett szándékom, ám ez is rengeteg felkészülést igényel egyelőre. Jelenleg az egyik legnagyobb információforrásomat sikerült kiiktatnia, még ha csak ideiglenesen is, ami hatalmas veszteség a számomra - mondom meg nyíltan. Akihito nélkül egyelőre nem tudok elegendő információhoz jutni arról, hogy Fei mire készül, hiszen csak ő tud kapcsolatba lépni az embereivel. - Szombatra kaptam tőle meghívót, viszont kétlem, hogy tiszta lapokkal játszik majd... Mindenképpen érdekelne, mit tervez. A holnapi napra visszatérve, gyanakodtam rá, hogy valakire vadászni fog és hogy az nem én leszek, ahhoz a vendéglista igencsak nagy nevekből áll, hogy egy újabb kudarcot megkockáztasson...

- Óó, ne gondolja, kérem, hogy Hitsuji önökkel tisztességes volt. Nishida-san és ön nem tudott mindent arról a szarháziról - mondja indulatosan. - Nem, azt nem tudja, hogy szeretői viszonyban is állnak Deonnal - jelenti ki határozottan, ami újabb előny számunkra egyelőre.

- És te sem - morogja közbe Deon elvörösödve. Ejnye, csibém, ha eljár a szád, viseld el a következményeit is.

- Ezt már buktad, kisfiú - mondja Tatsuki és tisztán kiérződik hangján, hogy vigyorog, mint egy elcseszett vadalma. - Ismerlek, mint a rossz pénzt.

- Akkor egy Deon értelmező kéziszótárat is mellékelj később - szúrok be én is.

- Csak nehogy meglepődj.

- Feltétlenül! Egyébként szeretem a meglepetéseket, Deon, de ezt te is tudod. Na de vissza a tárgyhoz, mert ezt órákig képes vagyok folytatni, a pártfogód meg nem hiszem, hogy jó néven veszi, hogy kiteregetted a szennyest egy olyan gazfickónak, mint én. - Van igazság abban, amit mond, de kezd egyre szimpatikusabbá válni az ürge. Hogy miért? Mert képes kiakasztani a kölyköt és ez tetszik.

- Teregette a halál az alsóneműjét a fejedben! - kiabál vissza neki Deon egyre jobban kiakadva, miközben Tatsuki egy percig sem titkolva röhög az egészen. A helyzet kicsit kezd két szemétdombi kakas civakodására hasonlítani.

- Azt nem valószínű, de te se vagy azért annyira házias, szóval örülhetnél, hogy ilyet mondok rólad.

- Örülj te, hogy csak telefonkapcsolat van jelenleg köztünk.

- Hűűűű! - mondja már-már dorombolásszerű bársonyos hangon, amire egy apró mosoly jelenik meg szájam szegletén.

- Hülye-hülye-hülye! - szakítja félbe Tatsukit Deon, megint csak kiabálva, miközben elég hevesen hadonászik. Felállok helyemről és odalépek Deonhoz, fülébe suttogva egy “nyugi”-t. Még a végén lever nekem valamit. Visszaülök helyemre, de Deon továbbra is folytatja, bár szerencsére egy fokkal higgadtabban. - Állítsd le magad, te peverz kretén! Beszélj inkább arról, amit Asame tudni akar!

- Vigyázz, elmegy a szexi hangod. - Tatsuki végül megenyhül, de persze nem bírja ki, hogy ne övé legyen az utolsó szó és azt is tisztán érzem az egészben, hogy csak azért áll le, mert tényleg nem most van az ideje, hogy kiidegelje Deont. Persze a kölyköt sem kell félteni, mert mielőtt még ténylegesen is véget vetnének a kakaskodásnak, még elmorog egy “Kapd be magadnak.”-ot. Azt hiszem, a higgadtságot még gyakorolnunk kell majd. - Feitől sosem lehet tiszta játékra számítani - vált komoly hangnemre Tatsuki, mintha az előbbi szópárbaj meg sem történt volna, ezzel megint egy jó pontot szerezve magának nálam. - Elkódolták a pasast, vagy én nem tudom, de az egyenes, tiszta út annyira érthetetlen neki, mint egy körnek. Mindenesetre az informátora kiiktatása csak az első lépés volt, a másodikat már nem merte megtenni az ön erélyes válasza miatt, de holnap számíthat rá esetleg, hogy egy hasonlóan fontos segítőjét éri barbár vesekőtelenítés.

- Nem vártam tőle mást - jelentem ki komolyan. - Kiindulva abból, hogy Cheng milyen féreg volt, tulajdonképpen a testvérétől sem számítottam kevesebbre. Bár reménykedtem abban, hogy ezúttal a Triádok kicsit keményebb emberanyaggal próbál majd megleckéztetni és így hatalomhoz jutni...

- Ezt gondolod vagy tudod? - kérdez közbe Deon megint.

- Inkább az előbbi. Az eredeti lépéssor, amit kitalált, igen egyszerű. Ha túl magas a kerítés, amin meg tudja közelíteni a célpontot, előbb lebontja a kerítést, tehát minden fontos ember, beleértve téged is, Deon, célpont.

- Tudom.

- Azt is, hogy miért mondtam? - kérdezi és hangján érezhető a feltételező mód.

- Persze.

- Helyes. Feinek nincs elég információja önről, Asame-san, ezért gyűjteni fogja hasonló akciókra az embereit, mint amit az informátorával is tett, ezért javaslom, párosával dolgozzanak az emberei. Egyedül gyorsabb, de kettőnek több esélye van. A cél szerintem az, hogy maradjon embere a hétvégére, mert egy seregre számíthat.

- Ez tisztán látható volt abból is, hogy már kétszer merészkedett be az oroszlán barlangjába és próbált meg valami használhatót kiszedni belőlem az ócska szócsatáival, egyelőre hasztalan - mondom komolyan. - Jelenleg visszahívtam az embereim, tartva magam a megállapodáshoz, miszerint szombatig békén hagyjuk egymást. Mindemellett figyeljük Fei minden lépését. A részemről a legjobb az lenne, ha megjelennének az emberei valamelyik tulajdonomba lévő kaszinóban vagy étteremben, hogy randalírozzanak. Szeretem tartani magam a megígért dolgokhoz, így jelenleg az emberei ellen irányuló hajtóvadászatot felfüggesztettem - fejezem be ennyivel most ezt a témát. Részemről mindenképpen előnyös lenne, ha Fei továbbra is folytatná azt, amit eltervezett és szarna magasról az alkotmányra azzal, hogy újra megtámadja valamelyik tulajdonomat, ám jelenleg erre kevés lehetőséget látok.

- Nem látogatja meg önt újra és a tulajdonát képező üzletek is biztonságban érezhetik magukat, viszont kérdeznék valamit. Ismerős önnek egy bizonyos Wong Luo Lux nevezetű férfi neve? - A név hallatán Deonra pillantok, aki rémült arcot vágva nyög fel és szinte azonnal lefagy. Remek.

- Volt egy ilyen sanda gyanúm, hogy most kivételesen betartja a játékszabályok ezen részét - gyújtok rá, majd kifújva a füstöt dőlök hátra székemben. - Nem, egyáltalán nem.

- Mindjárt sejtettem. Deon?

- Ő volt a mentorom.

- Pontosan. Nincs kapcsolatban a Triádokkal, egyelőre úgy tűnik, mintha kedvtelésből járna át Japánba, de befolyásos, gazdag nemes Kínában, ezért megeshet, hogy nem csak a népsűrűség kényelmes kevesebbsége miatt van itt. Miután dugába dőlt a terve az úszói pályáddal kapcsolatban, hazament, ám Feijel szinte egyidőben érkezett vissza az országba, vagyis inkább pár nappal később és vendégül látta apádat, Deon. Én azt gondolom, utánad érdeklődött, de hogy ennek köze van ahhoz, hogy a Triádok mit művel a hazánkban, azt nem merném egyértelműen kijelenteni. Mindenesetre figyelve van és ha az anyukád rád csörögne, hogy van-e kedved ruccanni egyet az öreggel, hivatkozz a sűrű tanrendedre és egyelőre utasítsd vissza, az a tuti.

- Meglesz.

- Ez lenne az a férfi, akit említettél már nekem is? - kérdezem a kölyökre pillantva. - Ezen információk birtokában merőben megváltozik egy-két dolog apáddal és a cégével kapcsolatban - jelentem ki. - Remélem, van elképzelésed, miért mondom...

- Igen, ő az.

- Én is tudhatom, miket változtat meg egy elmebeteg kínai nemes, aki rá volt indulva évekkel ezelőtt egy gyerekre? - vág közbe Tatsuki.

- Miután Fei megjelent az országban és nyíltan előállt a szándékaival, miszerint kinyír és megszerzi magának a területeimet, ráállítottam pár embert, hogy szaglásszanak kicsit azután a patkány után. Az informátoraim eljutottak Deon apjának cégéhez is. Az a cég, amilyen szar, olyan jövedelmező is és ez szemet szúrt, így jutottunk el Kobayashi szenátorhoz, aki elég sok pénzt ölt abba a cégbe és a legtöbb szállítás, melyből Deon apjának a legnagyobb bevétele származik, Kínába fut be... Mint az köztudott, Kobayashi kötődik Kínához és köze van a Triádokhoz is... - válaszolom.

- Igen, és? Kobayashi félig kínai és csendesen mindig igyekezett beprotezsálni a népe egy részét Japánba. Ügyes manipulátor, aki képes hatni egy-egy körön belül, de a hatalmát képtelen kiterjeszteni némi segítség nélkül, viszont ezért a segítségért cserébe szívesen segít a Triádoknak bevonulni, áruforgalmat bonyolítani és célkeresztbe tűzni azoknak a fejét, akik akadályozzák őt a céljai elérése érdekében. Ez a kapcsolat teljesen nyilvánvaló, de a szemléletváltást még mindig nem értem.

- Az informátorom, akit Fei alaposan helyben hagyott, azon dolgozott, hogy minél több adatot szerezzen meg Kobayashi és Fei kapcsolatáról. Addig eljutott, hogy Kobayashi összejátszik Feijel, segít neki kiépíteni az itteni hálózatot, Deon apjának cége pedig tökéletes arra, hogy kiszállítsák az árút az országból. Megnéztük a számlázást. Egy olyan cég, amelyik ennyire szar termékeket gyárt, mégha Amerikába szállítana, azt mondnám, rendben van, ám az, hogy a legnagyobb üzleteket Kínával bonyolítja, merőben gyanús...

- Lehet - mondja ennyiben hagyva a dolgot.

- Apám szerinted tudja, hogy mivel kereskedik Kínával?

- Szerinted a fejébe látok?

- És valahogy nem tudnál?

- Meggondolom. Fontos ez?

- Igen, mert ha Fei tudja, hogy Elerden vagyok és apa szándékosan kereskedik azzal, amivel, vagyis lepacsiztak egymással, szopás van.

- Vágom. Erre voltam kíváncsi - mondja mogorván némi éllel a hangjában, melyet nekem szán. A képlet kurva egyszerű volt pedig. Én nem fogok nyíltan beszélni minden információról, ő viszont nem fog sokáig faggatózni, ha nem ért meg valamit az elejtett morzsákból. Már látom előre, hogy remekül fogunk együtt dolgozni. A fél szavakból is tökéletesen félreértjük egymást tipikus esete lesz. - Amint megtudok valamit, értesítést küldök.

- Kössz.

- Egyelőre részemről ennyi, amire szükségem van: mit tervez holnapra és mire készül szombaton - jelentem ki. - Deon lesz az összekötőnk, rajta keresztül hívlak, ha kell valami, és te is rajta keresztül érsz el - teszem még hozzá határozottan.

- Tökéletes. Akkor további kellemes estét.

- Szia - köszön el Deon, mielőtt a vonal megszakadna. Újabb szál cigiért nyúlok és magamhoz intem Deont, miközben rágyújtok, majd mikor a kölyök közelebb lép hozzám, megfogom állát és gyengéd csókba húzom őt. - Kezdek tőled félni, csibém – heccelem őt elmosolyodva, az ajkaira suttogva a szavakat. - Egy valamit jegyezz meg, sohase hagyd, hogy felhúzzanak – mondom neki komolyan, majd elengedve őt, mélyet szívok cigarettámból.


Nem sokkal később Ryuuichi is megérkezik és közli, hogy előállt a kocsival. Intek neki, majd megint Deonhoz fordulok.

- Van kedved jönni? - kérdezem tőle elmosolyodva. - Vagy ennyi csavargás elég volt mára?