2011. szeptember 11., vasárnap

256.

Asame

Megébredek arra, hogy Deon mocorog mellettem, s a vállamra intézett pusziból már sejtem, hogy lassan ki kéne másznom innen, mert ő már felébredt és minden bizonnyal nem kívánja a jelenlétemet, mikor beveszi a gyógyszert. Rendben, akkor legyen. Csókot nyomok fejére és egy halk „jó reggelt”-tel köszöntöm, majd elveszem a telefonom az éjjeliszekrényről. Reggel nyolc... legalább sikerült aludnom öt órát... ami most úgy érzem, nem sok, de legalább kevés. Elengedem a kölyköt és kimászva mellőle első utam a fürdőbe vezet. Rendbe szedem magam, majd visszalépve a szobába felöltözöm és ismét az ágyhoz lépve, húzom közelebb Deont és csókolom meg őt.

- Készíttetek neked reggelit és kávét – lehelem ajakira a szavakat, majd magamhoz veszem telefonom és felvéve a pisztolytáskát még belebújok cipőmbe, majd elindulok kifelé. Mielőtt kilépnék az ajtón, még visszafordulok a kölyökhöz. – A dolgozószobában megtalálsz, ha kellenék – mondom csendesen és kilépve az ajtón elindulok a konyha felé. Ahogy azt ígértem, kávét és reggelit készíttetek a kölyöknek és magnak is csináltatok egyet a fekete nedűből, majd bögrémmel a kezemben indulok el dolgozószobámba.


A ma este nem lesz egyszerű. Fülemhez emelem a telefont és Nishidát hívom. Kilencre vár minket a szokott helyen. Hiroto még mindig nem tudott meg semmit arról, hogy mire készül ideiglenes gazdája, így egyelőre nem jutottam előbbre. Már csak abban reménykedem, hogy Tatsukinak sikerül megtudnia, különben szarban vagyunk, de rendesen. Felhívom Ryuuichit is, a nap folyamán mindenképpen akarok vele beszélni Shinjiről és arról, mik a tervei a fiúval. Naoto helyét nem igazán pótolhatja senki, de mindenképpen kell egy ember, aki segítségére lesz Ryuunak. Megkérem testőrömet, hogy hozza magával Shinji aktáját, mert mindenképpen szeretném átfutni.


Sokadik telefonomat intézem a kaszinókat és éttermeket hívva, hogy minden rendben van-e. Sehol nem bukkantak fel Fei emberei, tehát az a mocsok igenis tart valami adu ászt a kezében. Nagyszerű lesz. Hátradőlök székemben és ismét rágyújtok, majd lehunyva szemem fújom ki a füstöt. Megvárom, míg Deon elkészül, egyelőre nincs dolgom úgysem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése