264.

Asame

Hagyom magam vezetni kivételesen, miközben Deont hallgatom.

- Csak ha mindaz úgy van, ahogy felvázoltad, csibém, akkor tényleg kurva nagy baszd meg van – jelentem ki komolyan. - Hiroto nem célpont, ami jelentősen lecsökkenti azokat a lehetőségeket, amikre felkészültünk. Mi marad estére? Te, Kazuki, én... ami annyiból jó, hogy ezekre az eshetőségekre is készültünk, annyiból viszont necces, hogy akkor is meg kell jelennünk a versenyen, ha holnap emiatt összedől a Tokió Tower... Azzal meg kurvára nem megyek sokra, hogy csak annyit közöl veled Tatsuki, hogy van híre, de kevés és mindez bosszantja – mondom komolyan, letéve az asztalra a hamutálat és indulunk el végre az autóhoz. Mielőtt folytatnám a válaszadást, Ryuut hívom... hívnám, de a telefon ott maradt a dolgozószobámban, így megállítom Deont és elmegyek a készülékért. Nem tart sokáig az egész, s míg visszafele tartok, felhívom testőrömet, hogy azonnal álljon elő az autóval, mert Nishidához megyünk. A többit ráér megtudni, most az első és legfontosabb, hogy minél hamarabb megtudjak valamit. - Nem szeretem, ha az informátor visszatartja az anyagot – közlöm vele. - Tudok angolul, felesleges vesződnie a fordítással – jelentem ki, de ennyiben hagyom a dolgot. Mindenesetre ha az, ami a beszélgetésben szerepel, elég fontos ahhoz, hogy gondot okozzon az, hogy nem tudjuk meg minél előbb, nekem is lesz egy-két keresetlen szavam a férfihoz, azt garantálom. - Minden bizonnyal Lux olyan ajánlatot tett apádnak, amihez feltétlen szüksége van arra, hogy a húgod minél előbb megtanuljon mindent. Mondd csak, a volt mentorod mennyi pénzzel támogatta meg apádat annak idején? - kérdezem komolyan. - Mert ha jelentős mennyiséggel, akkor gyanítom, azzal, hogy most apáddal alkudozik, valamennyit szeretne viszontlátni a pénzből... Ergo megegyezhettek abban is, hogy bár apád nem adja el neki a céget, kiképzi a húgodat, aki majd Lux keze alá fog dolgozni. A cég marad a családé, de a hasznon meg kell osztoznia. Logikus lépés lenne, ha azt nézem, hogy mennyit kaszál a cég, ellenben ha mégis köze van Feihez bármilyen módon is, akkor azzal, hogy apád esetleg elkotyogta, hogy a pártfogásomban vagy... - Direkt nem fejezem be a mondatot, tudni fogja így is, mire gondolok. - Mindenesetre ezek még mindig csak találgatások. Lux óvatos, de nem eléggé ahhoz, hogy ha utánad kérdezősködik... Ráadásul ennyire intenzíven, mint amennyire – mondom, miközben beülünk a BMW-be és végre elindulunk Nishidához.


Ryuuichi kivételesen nem tartja be a sebességkorlátozást, aminek felettébb örülök, így hamar odaérünk. Kazuki fogad minket az oldalán fegyverrel, ami azt jelenti, hogy Nishida is komolyan vette ezt a fajta figyelmeztetést. Kazuki egyenesen a dolgozószobába vezet minket, s amint helyet foglalunk, az idős yakuza azonnal bele is kezd a mondandójába ledobva elém egy cetlit. Kezembe veszem azt és elolvasom, ami a papíron szerepel. Kínai nyelven van, tehát biztos lehetek benne, hogy a feladó nem más, mint Fei: „Wǒ de huíbào, zhè gǒupì bùshì hǎo dàng fù. Wǒ xīwàng nǐ néng fàngqì, jíshǐ tā bù huì shíxiàn wú qiú duō... Nàme zhìshǎo kěyǐ xī!”. Felpillantok Nishidára.

- Sikerült megfejtened vagy fordítsam? - kérdezem komolyan, mire csak bólint, hogy tegyem meg. Kettőnk közül én vagyok az, aki jobban beszéli a kínait, legalábbis megérti, amit írnak vagy mondanak. Nishida rühelli a kínaiakat és nem is nagyon akart többet megtanulni a köszönésnél, így kénytelen-kelletlen felolvasom, ami a papíron szerepel. - „Visszaadom, szarra sem jó ez a ribanc. Remélem, azért még el tudod adni, bár sokat nem fog érni a golyói nélkül... Legalább szopni jól tud!” - dobom vissza a papírt az asztalra. - Mi igaz ebből? - kérdezem komolyan.

- Minden. Takashi még mindig nála van. Rengeteg vért vesztett, ha túléli a ma éjszakát, reménykedhetünk benne, hogy megmarad és felépül - jelenti ki komolyan. - Annyit sikerült kiszednem belőle, mielőtt elájult volna, hogy semmiről nem tud Fei. Valószínűleg azért kapta a verést, és mindezt, mert visszaszájalt neki immáron sokadszorra és gondolom, betelt a pohár a kínai köcsögnél - mondja kimérten.

- Mire számítasz este?

- Semmi jóra. Ezt a csatát most ő nyerte... De a háború még hátravan...