280.

Asame

Az idő ismét megmakacsolva magát, újra ellenem kezdett el dolgozni, kétszer olyan lassan telik, mint eddig. Hamar elunom az olvasást, egyszerűen most nem köt le, nem tudok rendesen odafigyelni, így félrerakom a könyvet az ágyon és rágyújtok, immáron negyedjére az elmúlt fél óra alatt. Nem lesz ez így jó, le kell nyugodnom, különben szarban leszünk. Rendesen felülök az ágyban és lehunyva szemem, mély levegőt véve meditálni kezdek. Nehezen megy, fejben újra és újra végigpörgetem magam előtt a lehetséges kimeneteleket. Egyik sem ígér sok jót. Ha Fei elrabolja Shinjit, kihozom onnan, kerüljön bármibe és végzek azzal a görénnyel. Ha nem lép? Deont visszahozatom és szombatig ki sem teheti majd a lábát a házból. Abból a szempontból viszont, hogy mi lesz a továbbiakban Kobayashival és Deon apjával, mindenképpen az lenne a célszerű, ha szombatig várnánk. De már leszarom ezt is. Néha jobb véget vetni a dolgoknak hamarabb, mint ahogy el lett tervezve. És nekik mindenképpen bukniuk kell! Én pedig mindent megteszek azért, hogy ez így is legyen.


Végül, ha lassan is, de eljön az este és az indulás ideje is. A több órás meditálás kellően lenyugtatott, így dolgozószobámba lépve még magamhoz veszem a katanát és a wakizashit is a két fegyver mellé és menet közben belebújva kabátomba indulok el Shinjivel és Ryuuichivel az autóhoz. A tervek szerint Shinji és én a Mazdával megyünk, míg a nyolc testőr kísér minket. Ryuu megy előre három emberrel az egyik X6-ossal, míg a másik négy követ minket. Fél óra, ennyi kell ahhoz, hogy eljussunk a parkolóházba, a menetrend pedig a már megszokott. Amint kiszállunk az autóból, már kezdődik is a színjáték. Shinji ügyes, úgy köszönti Nishidát, ahogy Deon, majd már lép is le Kazukihoz. Egy darabig figyelem őket, ahogy leállnak beszélgetni egymással, majd megkínálom Nishidát egy cigarettával és én is rágyújtok. Nem lesz gond, Kazu mindenkit képes szóra bírni a közvetlenségével és stílusával.

- Mennyi infód van Kobayashiról? - fordítom figyelmem most már teljesen a férfira és kérdezek is rá egyből a lényegre. Tudni akarom, hogy mik a lehetőségeink, ha ma este sikerülne kiiktatni Feit. Nem akarom futni hagyni a szenátort sem, nem mellékesen Lux és Deon apja is meg fogja kapni a magáét, erről kezeskedem.

- Elég bizonyítékunk van ahhoz, hogy rács mögé juttassuk – jelenti ki könnyedén. - Deon apjával és a céggel van valami terved? - kérdezi őszintén, komolyan.

- Veszniük kell! - jelentem ki határozottan. - Deon apja tisztában van azzal, hogy mit szállít a cége, ráadásul eladta a saját fiát a kínaiaknak – árulom el neki. - Feinek ma este kellene leszállítania Deont a volt mentorának, hát megkapja. Ha minden úgy alakul, ahogy ő tervezi, lecsapunk rá és Kobayashira is.

- Megoldható. Amint jelt adsz, hívom az embereimet, hogy intézkedjenek. Fél tizenegyre már akár ettől fog zengeni a híradó, Kobayashi és Deon apja pedig hosszú időre rács mögé kerülnek, a céget bezárják, így a Triádoknak semmi nem marad, ahhoz pedig, hogy újra szervezkedni kezdjenek, hosszú évek kellenek megint - dobja el a csikket. - Mellesleg ki ez a kölyök? - int fejével testőröm felé.

- Ryuuichi őt akarja maga mellé Naoto helyére – mondom kimérten. - Most legalább bizonyíthat, mennyire érdemes rá vagy sem.

- Kazuki odalesz meg vissza, ha ma versenyzel vele – pillant a Mazdára ezzel is témát váltva, jelezve, hogy részéről mindent megbeszéltnek tekintett.


Lassan mindenki megérkezik a vártak szerint. Most is rengeteg az új arc, én pedig tekintetemmel a lehetséges veszélyforrásokat keresem, egyelőre azonban semmi gyanúsat nem észlelek, még Tatsuki emberét sem. Talán nem értek még ide. Vagy lehet, el sem jönnek. Ha így lesz, ajánlom Tatsukinak, hogy tájékoztasson erről. Az érkezőket és az autókat figyelem. Ma is kellemes a felhozatal, Nissanok, Corollák, Mazdák, Mitsubishik, ... Van itt minden a jobbnál jobb gépekből, de olyan tuningcsodák is megjelennek, mint egy Volkswagen Touran vagy egy Pontiac Firebird. A Firebirdöt magam is megcsodálom, hiszen manapság nagyon kevesen tehetik meg, hogy ilyen szépséget szerezzenek be maguknak. A fekete fényezésben fehér, nonfiguratív minta díszeleg, a dupla csövű sportkipufogó pedig kellemes duruzsolást biztosít a V6-os motornak. Meg kell hagyni, szép példány. Shinjire pillantok, ő pedig rám néz, majd visszafordul Kazukihoz. Őszintén megdicsérem a kölyköt magamban, tényleg remek munkát végzett és Shinji is egyelőre remekül alakít. Végül Asahito és Yoru is megérkezik és csatlakoznak hozzám és Nishidához.

- Asame! Azt csiripelték a madarak, hogy ma te is versenyzel – vigyorog rám Asahito, de csak egy rideg pillantásra futja tőlem. Nem is ő lenne, ha nem bosszantana tovább persze.

- Tartsd távol tőlem a madaraidat, mielőtt grillcsirkét csinálok belőlük – morgom neki elnyomva a cigarettámat. Ma roppantul nincs kedvem a szívjuk egymás vérét játékhoz.

- Ne legyél undok! - mondja könnyedén. - Érdekel, mit hajtasz – válik hangja komollyá - és kijár nekem ennyi elégtétel azok után, hogy ingyen pornót biztosítottál a vendégeidnek két napja – teszi hozzá. - Szóval? Mellesleg azt mondtad, nem Deont hozod – int fejével Shinji felé.

- Meggondoltam magam – húzom gúnyos mosolyra számat. - Három kerekű biciklit – morgom, de fejemmel a Mazdám felé intek. Legyen meg a gyerek öröme, nem? Addig is csendben marad és nem piszkál. Folyamatosan az embereket figyelem valami gyanúsat keresve, de semmi és ez kezd aggasztani.