280.

Asame

Shinji beül Kazuval a kocsiba és elindulnak bemelegíteni. Kiszúrtam Tatsuki emberét, ami azt jelenti, hogy Fei emberei is itt lehetnek valahol, azonban még mindig nem látok semmi gyanúsat. Hosszú percek telnek el, de Kazu nem érkezik még meg, ám ekkor azt is megtudom, miért. Shinji leadta a vészjelzést. Kiáltok Nishidának, hogy Fei most rabolta el Deont, mire ő csak bólint és már intézkedik is. Beülök a Mazdába és Kazu után indulok. Hamar megtalálom a kocsit és a mellette eszméletlenül fekvő Kazukit is. Finoman megpofozom, hogy magához térjen, majd a kocsiba parancsolva indulok el vele vissza Nishidához.


A zsebembe lévő Nokia azonnal csörögni kezd, tehát megkapta Tatsuki is az infót, hogy Fei elrabolta Deont. Fülemhez emelem a telefont. Tatsuki tombol, üvöltözik és elhord mindennek. Remek, csak egy pillanatra fogná már be végre!

- Semmi baja. Nálad van, biztonságban – nyomom ki a telefont azzal a lendülettel, majd intek testőreimnek és elindulok Hitsuji háza felé. Megígértem Ryuunak, hogy kihozzuk onnan Shinjit és az ígéretemet be is tarom. Nem tudom, hány emberre számíthatunk majd, de tudom, hogy nem lesz könnyű dolgunk. Magasról szarok a sebességkorlátozásra, meghajtom az autót rendesen. Nem akarom, hogy az a mocsok hozzáérjen akár csak egy ujjal is Shinjihez. Egy utcával arrébb parkolok le és bevárom az embereimet, miközben magamra kötöm a katanát és a wakizashit. Hát jöjjön, aminek jönnie kell.


Rajtaütésszerűen akarok támadni, így gyorsan megbeszélünk mindent a testőrökkel, ám hatalmas fékcsikorgásra leszek figyelmes, majd Asahito és Yoru tűnik fel négy testőrrel.

- Nem akarok kimaradni egy ilyen buliból – vigyorog rám. Nem mondok semmit most. Ha ennyire meg akar sérülni ma este, hát tegye. Végül Nishida emberei is befutnak, Ryuu visszaül az X6-osba, majd beindítva azt nekiszáguldozik a kapunak áttörve a kerítést. Nishida emberei követik őt kocsival, majd megkezdődik a lövöldözés. Tényleg sok embert szerzett már maga mellé Fei, de talán még így is előnyben vagyunk vele szemben, legalábbis nagyon szeretném ezt hinni. Magam mellé intem Ryuut, majd berontunk a házba.


Odabent már lassan, megfontoltan haladunk mindenkit kilőve, akinél fegyver van. Módszeresen kutatjuk át a házat, ám hamar külön kell válnom Ryuutól, hogy megtaláljuk Shinjit és Feit. Az emeletre megyek, de az üres, így folytatva tovább a keresést szobáról szobára járom végig a házat, végül benyitok az utolsóba is. Fei már várt rám.

- Ereszd el őt, neked én kellek! - morgok rá és leengedem fegyverem. Gyorsan Shinjire pillantok. A kölyök Fei mellett térdel, míg a kínai hajánál fogva húzza fejét hátra és egy katanát tart a torkához. Szerencsére a srác eddig megúszta egy kisebb veréssel. - Küzdjünk meg végre tisztességesen – csúsztatom pisztolytáskámba fegyverem és előhúzom én is a katanát.

- Kurvára nincs hozzá kedvem – morogja. - Elbasztad az üzletemet! Elbaszod az eddigi ténykedésem, ezt kurvára nem vagyok hajlandó lenyelni, Asame! - kiabálja.

- Ereszd el őt, Fei! Rendezzük le most a szombatot! - mondom határozottan, mire elvéve a kölyök torka elöl a kardot ellöki őt magától. Nincs időm foglalkozni most vele, megforgatom kezemben a katanát és egyelőre türelmesen várok. Játszunk egymással, mint macska az egérrel. Felmérjük a másikat, ahogy a szobában nekiállunk körözni, lassan Shinji mellé keveredek és leengedve a katanát elvágom a kezeit összekötő kötelet. - Menj, segíts Ryuunak! – Előveszem az egyik fegyvert és a kezébe nyomom, miközben le sem veszem a szemem Feiről. Shinji elveszi a pisztolyt, de nem mozdul. - Azt mondtam, menj! - parancsolok rá, mire kelletlenül ugyan de elindul végre. Van még mit tanulnia a kölyöknek.


Végre kettesben maradunk Feijel, így újra támadó állásba helyezkedem, majd nekirontok a kínainak. A két penge hangosan csendül fel, ahogy egymásnak ütődnek. Már most le tudom szűrni, hogy nem kezdő ő sem. Érdekes harc lesz ez kettőnk között. Most ő támad nekem, tesztelve ezzel a reakcióimat, de elbassza, így sikerül megsebeznem. A következő támadást megint én kezdeményezem. Percekig csak a fémek csengését lehet hallani, ahogy védjük egymás ütéseit. Kapok én is tőle rendesen, többször sikerül megsebeznie, de nem vészesek ezek a vágások. Hosszú percekig küzdünk egymással, kintről még mindig beszűrődik a fegyverek ropogása, így nem aggódom. Fei megint támad, de elvéti, így ki tudom őt gáncsolni. Kiejti kezéből a kardot és már fordul is felém. Torkának szegezem a katanát és mélyen szemébe nézek. Nincs ideje könyörögni, a penge átdöfi nyakát, ő pedig hörögve, levegő után kapva ragadja meg azt. Kirántom belőle a katanát, s ahogy végigcsúszik keze a fémen, saját ujjait vágja le. Még él... még kínlódik a levegővétellel, ám nem tart sokáig ez az állapot.


Letérdelek mellé és megtörlöm kardomat ruhájában, majd felállva visszacsúsztatom a pengét a helyére és előrántva fegyverem indulok meg kifele. Elindulok abba az irányba, ahonnan jöttem, hogy megkeressem Ryuut és Shinjit. Félúton futok össze velük.

- Asame, vigyázz! - kiáltja testőröm, megfordulok azonnal, de már csak a dörrenést hallom és elsötétül minden.