2011. szeptember 6., kedd

33.

Asame

Nem figyelek rájuk, nincs miért. Lehunyom szemem és eszembe jutnak azok az idők, amikor engem tanított valami olyan technikára, mely a nálam sokkal erősebbek ellen is megfelelő védekezés lehet. Hallgatom, ahogy barátom arra kéri a kölyköt, hogy üljenek le egymással szemben, s újra magyarázni kezd. Ahogy nekem magyarázott annak idején, ahogy az apjától tanulta.

- Mint mondtam, nem mindig az a leghelyesebb, ha kőkeményen beleállva az ütésbe védekezni próbálsz. A támadónk erejét sokkal könnyebb felhasználni saját ellentámadásunkhoz, így nagyobb erővel tudunk visszatámadni – magyarázza nyugodt hangon, komolyan, mint ahogy azt mindig is tette, mikor tanított. - A küzdelem során folyamatosan szembefordulunk ellenfelünkkel, így mindkét kezünket egyenrangúan tudjuk használni, és az ellenfél nem tudja támadni a vakoldalunkat; a vakoldal a testnek az a része, amit nehéz védeni, a hát, a tarkó – folytatja tovább, én pedig megkezdem szokásos meditációmat, teljesen elveszve a nyugalomban és Akihito hangjában. Még most is iszom szinte minden szavát, ezt sosem lehet elégszer végighallgatni. - Ha a technikákat láncszerűen összefűzve, folyamatosan egymás után hajtjuk végre, a támadónkat folytonos védekezésre kényszerítjük, ez a folytonosság egyik alapelve – mondja csendesen. - A harcnak is megvannak a maga alapelvei – magyarázza. - Ha az út szabad, törj előre, ha érintkezel az ellenféllel, ragadj rajta, ha az ellenfél erősebb nálad, térj ki előle – mosolyodik el Akihito, legalábbis a hangjából ezt érzem. - Ha pedig ő tér ki előled, kövesd... - hallgat el.


Még mindig lehunyt szemmel szólalok meg:

- A bölcs ember nem tesz semmit, ezért mindent tesz. A bölcs a természetes utat követi és erőszakkal meg nem töri. Nem áll fényben ezért fényes, nem szorong, és nem veszít. Az okos ember alkalmazkodik a természethez és együtt halad vele. Míg a kavics alámerül, a lótuszvirág fenn marad a víz felszínén. Ha valaki támad és erőt használ ellenünk, nem állunk ellen az ő erejének teljesen, hisz csak az fog megtámadni bennünket, aki nálunk erősebb. Így ha erőt használunk ellene, elsöpör bennünket, ha azonban elhajlunk, mint a bambusz, legyőzhetjük őt. Az ellenfél erejét elengedjük, harmonikusan egészítjük ki a saját erőnkkel és ezt fordítjuk ellene. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy bár gyengébb vagy az ellenfelednél, de mivel a két erőt összeadod, és nem kivonod egymásból, így a hatás többszörös lesz...

- Mi lenne, ha nem magolnál be mindent? - nevet fel Akihito. - Amiről Asame magyaráz, nem más, mint a „Nem tenni semmit” elv. Az egyik legfontosabb. Mindig úgy kezdj egy harcnak, hogy magadban előre tisztázod, az ellenfeled erősebb nálad. Sose becsülj le senkit... - Kinyitom szemem, újra őket nézem. Akihito feláll és megvárja, míg a kölyök is így tesz. - Üss felém – kéri Deont, a kölyök pedig úgy tesz – Ne erővel akadályozd meg, egyszerűen csak hagyd, hogy vigye az ütés, oldalra kitérve már lesz időd gondolkodni a következő technikán – mosolyogja. - Kezdj el folyamatosan ütni előre, nem kell erősen, csak üss lazán – kéri Akihito Deont, a kölyök pedig ütni kezd, mire Aki megállva vele szemben, az egyszerűbb technikákkal kezdi el védeni az ütéseket. Nem mozdul, csak keze váltogatja a két védésfajtát, s megint magyarázni kezd. - Tartsd meg, ami bejön; Engedd el, ami visszavonul; Menj előre, ha nincs kéz-kontaktus. Ne legyél hanyag vagy fegyelmezetlen, amikor az ellenfeled nem mozdul előre. Amikor mozdul az ellenfeled, az ő súlypontja megváltozik. Mozdulj elsőként, hogy te legyél az irányító. Egy erős testtartás és pozíció előnyt ad a támadóddal szemben. Legyél mindig éber és alkalmazkodj a helyzethez, ez vezet a maximum eredményhez minimális erőfeszítés mellett. A test követi a kezek mozdulatát. A csípő és az állás együtt mozog. Egészítsd ki a kezeket a testtartással. A szemek és a gondolat együtt haladnak, figyelemmel követik a támadás vezérfonalát – mosolyodik el újra. Néha kezdem azt hinni, vadalma nem ember. - Kipróbálod?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése