330.

Asame

Apró sóhaj hagyja el ajkaim, mikor Deon lemászik rólam, ám mikor elkezd levetkőzni, megnyugszom. Féltem, hogy bármennyire is akarjuk egymást, az most nem lesz elég, mert sokkal nagyobb benne az, hogy vigyázzon rám, hogy ne okozzon fájdalmat, hogy csak egyszerűen azt akarja, hogy pihenjek. Éreztem a mozdulataiban, hogy óvatoskodik, hogy vigyázni akar. Csak a vállam érte golyó, a többi testrészem ép és ugyanúgy működik, ahogy eddig is. Nem szarozom, nem fogom vissza magam, végignézem, ahogy megszabadul nadrágjától, többször is végigfuttatom tekintetem testén. Imádom a látványát, ruhában vagy ruha nélkül, édesmindegy. Mindenhogy tetszik és mindenhogy akarom élvezni ezt. Éreztem rajta, hogy türelmetlen, hogy nem akarja visszafogni magát, így mikor újra fölém mászik, immáron meztelenül és sóvárogva lassan csókol meg, már én sem akarok ennyit szarozni. Magamhoz ölelem őt és szenvedéllyel felelek lassúságára.


Kezem beletúr hajába, végigcirógat mindkét oldalán és megállapodik csípőjénél egy kis időre, majd lejjebb csúszik és finoman markol bele fenekébe, hogy utána újra végigsimítson hátán, megcirógassa gerince vonalát, miközben ajkaink még mindig nem eresztik egymást. Az érintések, a másik testének újbóli felfedezése azok, amik megkülönböztetik a dugást a szeretkezéstől, legyen bármennyire is szenvedélyes és heves az utóbbi is akár.


Balommal még mindig magamhoz ölelve tartom őt a közelemben, miközben jobb kezem ismét végigszántva oldalán ér el karjáig, hogy végigsimítson rajta, egészen fel nyakáig. Tenyeremmel simítok végig nyakán, érintve arcát, beletúrva hajába, közelebb húzva, hogy ajkaim végre megízlelhessék nyakának bőrét is. Finoman harapdálok rajta végig, játékosan, kedveskedve, s harapásaimat csókokkal hintem be, majd kezem ismét végigcsúszik testén, hogy újra belemarkolhasson fenekébe.


Megállok, balommal álla alá nyúlva nézek szemeibe, némán üzenve neki, mennyire vágytam már erre az egészre, hogy mennyire hiányzott, hogy megint a karjaimban tartsam őt, s mielőtt megijedne, hogy valami rosszat tett, elmosolyodva nyomok csókot ajkaira, majd intek fejemmel az éjjeliszekrény felé. Nem engedek a síkosítóból, mert nem akarok neki fájdalmat okozni. Idővel talán, ha teljesen felszabadul mellettem, elég lesz az, ha benyálazva az ujjam készítem őt elő az együttlétre, de most nem, most még az édeskevés lenne neki, és hiába is vágyunk már annyira esztelenül egymásra, hogy egyikünk se tudja visszafogni magát, én figyelni akarok rá és megadni neki mindent.