2011. szeptember 11., vasárnap

339.

Deon

- Aki méltó a feladathoz? Ez mit jelent, hogy nem kap mellettem szívinfarktust vagy idegbajt? – kérdezem meg elmosolyodva. Ez fontos, mert az alvilágban azért is a kutya választ gazdát, mert ő tudja, kihez-mihez tud és akar alkalmazkodni. Bár fordítva is létrejöhet jó kapcsolat, mint mondjuk Asame és Ryuuichi között, noha elképzelésem sincs, hogy alakult ki ez köztük. Azon viszont meglepődöm, hogy a yakuzám mennyire könnyen belemegy abba, hogy ha Bakarit akarom, akkor lehet ő a testőröm. Számítottam egy leheletnyi ellenállásba, valamilyen apró akadályra, amit le kell küzdenem, ám Asame szerint el tudom dönteni, kell-e nekem az, akit Tatsuki ajánlott mellém, vagy sem. Szégyenlős mosoly kúszik a számra, s inkább magamhoz veszem a kávémat, hogy ezzel takarjam el, hogy sikerült zavarba hoznia.


Elgondolkodom Shinjivel kapcsolatban, közben cigit kerítek magamnak és komótosan rágyújtok. Tettem egy kijelentést Kazunál. Vagy csak gondoltam? Nem tudom, de most elmondom Asaménak is, mert kíváncsi vagyok, mennyiben ért velem egyet, vagy mennyire nem.

- Nem lenne okos dolog Shinjit adni mellém – jelentem ki csendesen. – A srác még tanuló és nálam az éles helyzetek láthattuk, hogy élesebbek. Szal aki van annyira hülye, hogy a néma csendben beleröhög az ellenség képébe, amellé egy nagyon edzett ember kell szerintem – magyarázom elkuncogva magam. – Olyan, aki tapasztalt, ez viszont Shinjire nem igaz. Bármennyire is jók a képességei, az elkövetkezendő pár évben mindenképpen Ryuuichi mellett tartanám. Emellé még azt is hozzáteszem, hogy a jellemfejlődésének nem biztos, hogy jót tenne, ha mellém kerülne, mivel mellettem, ahogy azt a példa mutatja – mérem végig játékosan Asamét -, lazulnak az emberek. Egyszerűen nem tudok olyat felmutatni, aki nem lett könnyedebb mellettem. Na jó, de! Nishida – teszem hozzá elröhögve magam.


Végül felsóhajtok, mert bizony az nagyon igaz, hogy Tatsuki és Asame szövetsége ideiglenes, ráadásul, mint elmondtam, eléggé pengeélen áll. Jó lenne megszilárdítani, de lehetetlen küldetésnek látszik.

- Igen és tisztában is vagyok a vázolt tényekkel. Ezért is magyaráztam el dolgokat Tatsukival kapcsolatban – teszem hozzá komolyan. – Ha a tervei nem lennének kivitelezhetőek így, ahogy most vagyunk, nem jöhetett volna létre a szövetség, de tény, hogy nem jósolható meg semmi ezzel kapcsolatban – jelentem ki egyetértően, azzal feliszom a kávém utolsó kortyait. – Igazából szerintem frankó lenne, ha megszilárdítható lenne ez a kapcsolat, de tartok tőle, hogy ennek az esélye alulról veri a nullát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése