Elröhögöm magam a válaszon. Asame, mint testőr? Vicces lenne, de ha nem muszáj, nem próbálnám ki, mert nem kell mindenről tudnia, ami velem kapcsolatos, márpedig valszeg a testőr mindenhol ott van, ahol csak szükséges lehet a jelenléte.
- Áh, hiába te vagy a leginkább megedződve, kidőlnél mellőlem, mert túlságosan féltenél – vetek ellent játékosan, s finoman meglökögetem Asame karját. Szerintem nem egészséges alapvetően, ha a testőr szerelmes a védelmezni kívánt személybe, Naotonál sem sült el jól, nálam meg még az a helyzet, bőven nem tudom, mit hogyan kell és én mit hogyan akarok, szóval jön a mindent kipróbálunk szakasz, ami miatt lehet, hogy tényleg megőszülne mellettem Asame. Bakari legalább edzett, mert Tatsuki oldalán volt alkalma mindenféle meredek szituációba belekóstolnia, de lehet, hogy még ő sem venné könnyen az akadályokat. Meglátjuk. Kezdem kicsit beleélni magam, hogy ő lesz a testőröm, noha a kutya még nagyon hadakozik magával. Kíváncsi vagyok, mikor tér vissza, hogy kipróbáljon és bizonyítson. Nagyon várom! – Szállj! – mondom gyorsan, kicsit biztatva heccelésből Asamét, hiszen szeretem a pezsgést, a játékos vitákat, a csipkelődést, a könnyed harcokat. – Mindenki így kezdi, én csupán annyit mondtam, bár nem ilyen egyértelműen, hogy két tapasztalatlant tenni egy csapatba nem tanácsos szerintem – mondom könnyedén, hiszen lehet, hogy kis yakuzának nevez Ryuuichi engem és Asame is megbizonyosodhatott már róla, hogy megvan bennem a kellő attitűd, ettől függetlenül tisztában vagyok vele, hogy kibaszottul sokat kell még tanulnom és tapasztalnom ahhoz, hogy kiérdemeljem a yakuza megnevezést. Minden esélyem megvan erre, de az idő függvénye még nagyon sok minden. Shinjivel kapcsolatban még az is fontos, hogy őt bekategorizáltam havernak, úgyhogy nem hiszem, hogy nagyon komolyan tudnám őt venni egyelőre. Hiába idősebb nálam, pont leszarom. Kazuval egyidős, szóval ennyi.
Meglep, hogy Asame sem akar hosszútávra szövetséget kötni Tatsukival. Előnyös lenne és elég sok szempontból, de mivel hanyagolni szeretné Asame a témát, én is hagyom. Elnyomom a cigicsikkem, majd addig fészkelődöm, míg arcom a karjához nem tudom simítani. Kéne mennem. Fürdeni, hajat mosni, felöltözni… elkezdeni a nap tevőleges részét. De maradni is szeretnék.
Talán jobb menni. Asaménak nem jutott még eszébe valószínűleg, hogy beszélgessünk a tegnapi műsorról, amit levágtam, miután rájöttem a Luxszal kapcsolatos titokra, nem vitattuk meg a reggeli szereplésünket sem, és ezeket egyelőre szeretném is így megtartani. Rengeteg dolgom van, ami azt illeti és anyámat nem is vettem figyelembe, szóval...
Küldök egy apró mosolyt a yakuzámnak, majd puszit nyomok a vállára és megkísérlem elhagyni az ágyát, majd keresni egy pólót és visszamenni a szobámba.
- Áh, hiába te vagy a leginkább megedződve, kidőlnél mellőlem, mert túlságosan féltenél – vetek ellent játékosan, s finoman meglökögetem Asame karját. Szerintem nem egészséges alapvetően, ha a testőr szerelmes a védelmezni kívánt személybe, Naotonál sem sült el jól, nálam meg még az a helyzet, bőven nem tudom, mit hogyan kell és én mit hogyan akarok, szóval jön a mindent kipróbálunk szakasz, ami miatt lehet, hogy tényleg megőszülne mellettem Asame. Bakari legalább edzett, mert Tatsuki oldalán volt alkalma mindenféle meredek szituációba belekóstolnia, de lehet, hogy még ő sem venné könnyen az akadályokat. Meglátjuk. Kezdem kicsit beleélni magam, hogy ő lesz a testőröm, noha a kutya még nagyon hadakozik magával. Kíváncsi vagyok, mikor tér vissza, hogy kipróbáljon és bizonyítson. Nagyon várom! – Szállj! – mondom gyorsan, kicsit biztatva heccelésből Asamét, hiszen szeretem a pezsgést, a játékos vitákat, a csipkelődést, a könnyed harcokat. – Mindenki így kezdi, én csupán annyit mondtam, bár nem ilyen egyértelműen, hogy két tapasztalatlant tenni egy csapatba nem tanácsos szerintem – mondom könnyedén, hiszen lehet, hogy kis yakuzának nevez Ryuuichi engem és Asame is megbizonyosodhatott már róla, hogy megvan bennem a kellő attitűd, ettől függetlenül tisztában vagyok vele, hogy kibaszottul sokat kell még tanulnom és tapasztalnom ahhoz, hogy kiérdemeljem a yakuza megnevezést. Minden esélyem megvan erre, de az idő függvénye még nagyon sok minden. Shinjivel kapcsolatban még az is fontos, hogy őt bekategorizáltam havernak, úgyhogy nem hiszem, hogy nagyon komolyan tudnám őt venni egyelőre. Hiába idősebb nálam, pont leszarom. Kazuval egyidős, szóval ennyi.
Meglep, hogy Asame sem akar hosszútávra szövetséget kötni Tatsukival. Előnyös lenne és elég sok szempontból, de mivel hanyagolni szeretné Asame a témát, én is hagyom. Elnyomom a cigicsikkem, majd addig fészkelődöm, míg arcom a karjához nem tudom simítani. Kéne mennem. Fürdeni, hajat mosni, felöltözni… elkezdeni a nap tevőleges részét. De maradni is szeretnék.
Talán jobb menni. Asaménak nem jutott még eszébe valószínűleg, hogy beszélgessünk a tegnapi műsorról, amit levágtam, miután rájöttem a Luxszal kapcsolatos titokra, nem vitattuk meg a reggeli szereplésünket sem, és ezeket egyelőre szeretném is így megtartani. Rengeteg dolgom van, ami azt illeti és anyámat nem is vettem figyelembe, szóval...
Küldök egy apró mosolyt a yakuzámnak, majd puszit nyomok a vállára és megkísérlem elhagyni az ágyát, majd keresni egy pólót és visszamenni a szobámba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése