358.

Akihito

Asame légzése lassan egyenletessé válik, talán sikerült megint elaludnia, vagy csak meditál, nem kockáztatom meg, hogy esetleg felzaklassam, így felkelek az ágyról. Ryuunak azt mondom, hogy elugrom egyet telefonálni, miközben fejemmel egyértelműen jelzek neki, hogy jöjjön az ajtóhoz. Kilépek rajta, ő pedig megáll ott magára húzva az ajtót, inkább fedezéknek szánva, mint annak, hogy elkerülje, hogy bárki benézzen Asamehoz.

- A kapcsolatom hívott – kezdek bele nagyon halkan, mert nem akarom, hogy Asame bárminek is a fültanúja legyen. - Lux talált kiskaput arra, hogy Deonnal találkozzon, még nem hívtak, hogy mi van, de két emberem van ott a helyszínen. Deon mellett láttak két testőrt, egy harmadik távolabb volt tőle és volt ott még pár alvilági figura a környéken. Deonnak mi köze az alvilághoz? - kérdezek rá, mert ahhoz, hogy ne legyen semmi, túl sokan őrizték a kölyköt.

- A pirszingesének, Tatsukinak az emberei – mondja csendesen. - Tatsuki vigyáz Deonra, mióta Asame az ágyat nyomja, mellesleg informátorként sokat segített Asaménak, mikor kellett. Asame többet tud mondani neked erről, de egyelőre a mi oldalunkon áll – mondja kimérten, mire bólintok.

- Felhívom az embereim, hogy mi van, aztán tájékoztatlak, hogy kell-e nekik segítség. Asaménak pedig egy szót se egyelőre! Nem fogom tudni visszafogni, ha ezt megneszeli...