2011. szeptember 11., vasárnap

397.

Shinji

Hosszú csend áll be köztünk, s Deon egy bocsánatkérő pillantást követően elenged, majd elfekszik az ágyon. Elmosolyodom. Szegény kölyök. Nem lehetett egyszerű élete eddig és most sem épp az. De erős, ez látszik rajta. A kérdése azonban elsőre meglep. Azt hittem, lejön neki, hogy nem ítélem el, de akkor valamit nagyon elbasztam, ha mégsem. Végül a kiegészítés is megérkezik, hogy mire gondol és ezen már tényleg elmosolyodom.

- Ha a kérdés arra keres választ, hogy ettől perverzebb vagy-e, mint az átlag, akkor nem kell aggódnod – válaszolok neki elmosolyodva. - Nincs miért elítéljelek, Deon... A vadabb szex nem feltétlen jelent perverzséget. Azért, mert az ember nem mindig akar egy forró szeretkezést, hanem valamivel vadabbat szeretne, nem jelenti azt, hogy perverz lenne. Igazából az, hogy mi számít perverznek és mi nem... ez már nézőpont kérdése. Van, akinek már a kikötözés is perverz dolog, holott annak, aki már próbálta vagy szereti, annak olyan, mint másnak egy egyszerű misszionárius póz – vonom meg vállam. - Nekem perverz az, ha valaki állattal csinálja, gusztustalannak tartom, míg másnak a szado-mazo ez a kategória. Különbözőek vagyunk, ez így természetes, különbözőek az ilyesfajta vágyaink is – mondom neki komolyan. - Nem vagyok híve a szado-mazonak, de vannak dolgok, amiket kipróbálnék belőle. Na nem az ostorozást – mosolyodom el. - Szerintem ezek a dolgok inkább az egészséges kíváncsiság kategóriába tartoznak, mert honnan tudod például eldönteni azt, hogy valamit nem szeretsz vagy nem tetszik, ha nem próbálod ki? Lehet, kívülről nem tűnik jónak, visszataszító egy kikötözés például, de ha kipróbálod, rájössz, hogy rengeteg érzékszervedet meg tudja mozgatni egy ilyen, cserébe azért a kellemetlenségért, hogy nem tudsz mozdulni, a másikhoz érni – mondom neki komolyan. - Ez nem perverzség kérdése. Akkor már inkább aggódnék, ha azt kérdeznéd meg, hogy normális dolog-e, ha halottakra izgulsz – mondom neki az első dolgot, ami hirtelen eszembe jut, de nem tudok nem mosolyogni a dolgon. - De ha már itt tartunk, szerinted mi számít perverziónak? - kérdezem tőle őszintén. - Persze eredetileg olyan emberi viselkedésre használták és használják a perverz kifejezést, ami eltér az emberi viselkedés normáitól. De egészen a huszadik századik mindezt például vallásra használták. A katolikusok, azon belül is a római katolikusok használták például ezt a szót azokra, akik áttértek a protestáns hittre – árulom el neki. - Igaz, ma már inkább szexuális perverziókra gondolnak az emberek, ha ez kerül szóba, de a kifejezés használata kortól, kultúrától, vallástól és személytől is függ; amit valaki, valahol, valamikor perverziónak tartott, az máshol, másvalaki számára lehet teljesen szokványos és elfogadott viselkedés. A homoszexualitást, amit korábban perverziónak tekintettek, ma a legtöbb ember számára elismerten természetes szexuális irányultságnak számít. Lesarkítva, amíg nem az izgat fel, hogy mások megcsonkítására verd ki, vagy nem gerjedsz épületekre, addig nem hinném, hogy perverz lennél – mondom meg neki nyíltan a véleményem. - Nem tartom magam perverznek, de tény, hogy van, amikor kifejezetten élvezem, ha a partnerem durvább velem az ágyban. Nem fizikálisan, illetve nem kimondottan fizikálisan gondolom, hogy agyonver szex közben vagy ilyenek. Ha lefog, ha parancsol... ezekre gondolok. Ezek is perverziók egy olyan ember számára, akinek a megszokott és régimódi dolgok a normálisak. – Legalábbis én így gondolom, bár lehet, az én meglátásommal vannak gondok, ki tudja. - De nézzünk mást – ajánlom fel neki. - Két húgom van. Mióta tudják, hogy a bátyjuk nem csak a női nemhez vonzódik, azóta elkezdtek ilyen képregényeket olvasgatni és odavannak értük – árulom el neki őszintén. - Nem hiszem, hogy ettől perverzek lennének, holott már megkapták nem egyszer ezt a kijelentést, akár osztálytársaktól is. De rosszabbak, mint egy veszett tigris, ha meg kell védeniük az igazukat – nevetem el magam. - És persze állandóan bombáznak a kérdéseikkel, hogy mi, merre, hogyan. Igazából én vagyok az, aki ezen a téren kicsit gonosz velük, de hát néha idegesítően sok mindent akarnak tudni. Persze elég belekezdenem egy szeretkezés elmesélésébe, fülig vörösödve húzzák a fejükre inkább a párnát, csak hagyjam abba... - mosolygom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése