Kazuki
Nem ismerem ezt a kölyköt, aki a kocsim közelébe keveredett, de az, hogy kiszúrom mellette Asame testőrét, már enged némi következtetést levonni. Persze a kölyök vagy ennyire jó, vagy tud valami olyat, ami miatt Asame ide elhozta. Senkit nem szokott lerángatni a versenyekre. Én is csak akkor kerültem ebbe a világba, mikor Nishida lehozott. Nishi... elvigyorodom és otthagyva a szerelőket odamegyek a kölyökhöz.
- Helló! - nyújtok neki kezet. - Kazu vagyok – mosolygok rá. - Mondd csak, új vagy itt? Még nem láttalak erre és az igazat megvallva ha Asame ilyen műgonddal pátyolgat, akkor vagy olyat tudsz, mint senki más, vagy a fejére esett valami és hirtelen előlépett herceggé – vigyorgom. Bár merőben kétlem, hogy az utóbbi lenne igaz. Főleg, hogy kiszúrom Asamét a távolban, a BMW-jénél. Nem értem, miért nem a Mazdájával jött, ahogy szokott. Szeretem, mikor vezetni látom, de ezek szerint ezt most ki kell hagynom. Mikor is láttam őt volán mögött utoljára? Hónapokkal ezelőtt... Pedig pokoli jól vezet... - Ha rá tudod venni Asamét, biztos elvisz egy körre a sajátjával – vigyorgok rá. - De én is megmutathatom egyszer, mit tud a kicsike, ha lesz még szerencsém látni téged itt... Sajnos mostanában ritkán jár le, pedig kurva jól vezet – gondolkodom el. - Gyere, nézd csak meg! - fogom meg karját és előrerángatva a motorteret is megmutatom. - V8-as van benne, angyali, ahogy dorombol – vigyorgom, s hogy ezt bizonyítsam, intek az egyik szerelőmnek, hogy indítsa be a gépet. Felbőg a V8-as és gyönyörűen duruzsolni kezd...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése