Asame
Kazuki visszaérkezik a bemelegítő körről. Nem is bánom, hogy elvitte Deont, talán valamennyire még örülök is neki, hogy egy alig pár évvel idősebb sráccal tudott beszélgetni. Újabb cigarettát gyújtok, s Naoto rosszalló pillantását figyelmen kívül hagyva fújom ki a füstöt. Végül magamhoz hívatom a kölyköt, s míg Nao idehozza, addig körbepillantok. Izgalmasnak ígérkezik a verseny. Elég kemény banda gyűlt itt össze ahhoz, hogy Kazukinak most ne legyen egyszerű dolga velük. A futamok végül megkezdődnek a rövid előfutamokkal. A befutó végül a papírforma szerint alakul, ahogy azt Nishida és Hitsuji várta. Két kis kedvencüké az utolsó, mindent eldöntő összecsapás, s miután elrajtolnak, egyenesen a tetőre indulunk. Ennek a körnek ugyanis ott van a végállomása. Kazuki és Hiroto a két legjobb versenyző Japánabn, s bár néha nem ők nyerik meg a futamokat, mindig látványos műsort szolgáltatnak. Gazdáik nagy örömére persze, hiszen a két kis kedvencben erősen ott a rivalizálás egymással szemben. Előfordult nem egyszer, hogy úgy szedték szét őket a testőrök, míg a két idősebb yakuza jókat nevetett az ifjoncok hevességén.
A showműsor pedig akkor is showműsor, ha azok ketten egymásnak esnek. Nem telik el sok idő, s már hallom felcsendülni a Nissan gyönyörű hangját. Tehát Kazuki valahol sikeresen Hiroto elé vágott és ez halvány mosolyt csal az arcomra.
Miután végzünk, visszemegyünk a BMW-hez, most nincs kedvem maradni és ünnepelni, úgyis tudják, hogy nem vagyok az az örömködős fajta, s bár látom Deonon, hogy semmi kedve menni, mégis intek, hogy szálljon be a kocsiba. Valahogy az sem érdekel, hogy most duzzog miatta, majd megbékél... Vagy nem, lényegében édes mindegy... Ahogy elindulunk, bent az autóban úrrá lesz rajtam a fáradtság. Közel két nap telt el úgy, hogy nem aludtam többet két óránál és ez most meglátszik. Lehunyom szemem. Szükségem van ennyi pihenésre, mielőtt tovább folytatnám a mai napot. Aztán, ha úgy van, majd otthon kialszom magam. Vagy nem. A maximum négy óra alvás pont elég és ismerve magam, nem fogok többet aludni úgysem annyinál...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése