2011. szeptember 6., kedd

54.

Deon

Nem bírom ki röhögés nélkül. Az arc, amit Ryuu vág, pont az, amire számítottam. Annyira biztos voltam benne, hogy meg lesz lepve, mint a franc...! Igen, bazzeg, tudok ilyen módon is hülye lenni, nem csak borsot törni mások orra alá. Persze illedelmesen félrenézek, mikor a papírokkal vesződnek, várom, hogy végre kettesben maradhassak Asaméval és nekieshessek a reggelinek, mert nem tudom, ő hogy van vele, az én gyomrom hamarosan olyan ordító korgásba kezd, hogy attól egy oroszlán is elszégyellné magát. Szerencsére nem kell sokat várnom, úgyhogy már ülök is le az ágyra, hogy kényelembe helyezzem magam, kivételesen szorosan a férfi mellett, hogy mindkettőnk számára kényelmesen elérhetőek legyenek a finom falatok.

- Nem, felőlem akár nézheted is, ahogy én megreggelizem, de úgy gondoltam, neked sem ártana valami értelmeset is fogyasztanod – válaszolok vigyorogva, ám már az első pirítóst elkapva. Látom a szeme villanását, ami megállít minden folyamatban és csak bámulok rá nagyokat pislogva, miután a fejemhez vágja a kérdését is, amire szerintem pofon egyszerű a válasz. Mielőtt azonban válaszolhatnék, betömi a szám egy pirítóssal, amin csak röhögök. Hogy te is mekkora hülye vagy néha... Pont jó így.


Csakazért se nem válaszolok azonnal, előbb mindenfélével megpakolom a szám, a falat pirítóshoz küldök mindjárt mozzarellát és paradicsomot, majd egy fél olívát. Nem tetszik, hogy nem eszik, ezért jelzem is neki egy szúrós pillantással. Viszont nem érzem úgy, hogy nagyon tömnöm kéne. Vagy megjön az étvágya, vagy nem. Lehet, nem is szereti az ilyesmit, csak illedelmességből kóstolta meg. Elhúzom a szám, ahogy erre gondolok.

- Mondanám, hogy azért, hogy ha két hangfalat és laptopot nettel nem kapok, akkor legalább egy hifit a listányi kedvencem cd-ivel együtt, de ez nem volna igaz. Képzeld – fordítom felé fejem nagy komolyságot erőltetve az arcomra -, azért jöttem, hogy egyek és mivel egyedül annyira nem poénos, gondoltam, megosztom veled – árulom el játékosan affektálva, sértődést imitálva, de nem tudok sokáig ilyen képet vágni, mert mosolyognom kell. Jó kedvem van. Ha Asame már viccelődik is velem, akkor tuti jobban van. - Ha nem kell, én nem foglak tömni amúgy, szóval ha te nikotint szeretnél enni, hajrá. Az egész ház a fürdő és a medence kivétel a füstöddel telített, úgyhogy már teljesen hozzászoktam. Ezért nem is szívok annyit, melletted fölösleges – heccelem vigyorogva, majd folytatom az evést.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése