118.

Deon

- Igen – válaszolok a kérdésére. – Tatsuki jól tudta, hogy mi van köztünk Asaméval, hogy nekem ő az első és az egyetlen is, de nem emiatt. Még csak nem is amiatt, hogy lefogott és kényszerített, hanem mert kihasználta a bizalmamat. De ezen túlvagyunk mindhárman – teszem hozzá. Eléggé élénken el tudom képzelni a jelenetet, amit aztán Jeremy elmond. Elvörösödöm és kuncogok. Nem csak komikus, még van benne valami kibaszottul izgalmas is, hogy így kufircoltak Tatsukival. Azt meg eddig is tudtam, hogy a pirszingesem egy gátlástalan fasz, és azt is, hogy Shint sem kell félteni, de hogy ezt így... Kemény! – Basszus...! – mondom ki nevetve. – Shinji rohadt laza... Tatsukitól ez elvárható, de Shinjiből nem néztem volna ezt ki – árulom el még mindig el-elnevetve magam. Hihetetlennek tűnik ez az egész, miközben tudom, hogy Jeremy az igazat mondja.


Akkorát vigyorgok az újabb kérdésen, hogy ha nem lennének a füleim, összeérne a szám két szeglete.

- Erre vagyok specializálva – válaszolom nevetve. – Imádom az izgalmakat, a veszélyt, a pezsgést, szóval igazából ez az én világom – ismerem be felvillanyozva. – Az átlagos emberek idegeit lazán hazavágom, ahhoz meg elég jól értek, hogyan vonjam magamra a figyelmet – folytatom büszkén, még mindig vigyorogva. – A rosszfiúk amúgy is szeretnek vadászni, meg szeretik, ha a kiszemelt nem adja magát könnyen – árulom el -, az meg rám kicsit sem jellemző. Meg... leginkább azért nem akartam, hogy valaki lássa, mennyire megváltozik Asame a közelemben, mert nem akartam a tekintélyét ezzel csorbítani. Az emberei nagyon tisztelik, és csak később jöttem rá, hogy ez az egész nemhogy csorbít a tekintélyén, de még emel is rajta. Nem beszélve arról, hogy baromi szégyellős voltam – teszem hozzá őszintén. – Ami még fontos ok, hogy... eléggé komoly kiskaput képezek Asaméhoz, szóval ezt is bevallhatjuk egész nyugodtan és emiatt külső környezetben úgy teszünk, mint egy sima pártfogó-pártfogolt páros, hogy az ellenségeink kisebb kísértést érezzenek arra, hogy valamelyikünket felhasználva sakkban tartsák a másikunkat. De az is játszik, amit mondasz, hogy a kettőnk intimitása nem tartozik másra, az a miénk – ismerem el készségesen. – Megütközni? Nem tudom, mire gondolsz – vallom be. – Azon eléggé meglepődtem, amit Shinjiről meséltél, hogy végignézte, amint Tatsuki megdug téged, de nem ütköztem meg igazán, mert... hát... mi azért Shinjivel beszélgetünk dolgokról... - mondom elmosolyodva.