123.

Deon

- Jól összeválogatott titeket Tatsuki - jegyzi meg Asame minden él nélkül, kimérten, majd folytatja az evést. Kuncogok azon, hogy Jeremy félreteszi a levest, de jelzem neki, hogy nem gáz. Én sem túlzottan kedvelem, úgyhogy pár falat után arrébbrakom, és Asame sem üríti ki a tányérját. Ő nem azért, mert nem szereti, csupán félig még mindig napfényen, cigin és kávén él. De legalább már napi háromszor, ha csak madáradagot, de hajlandó enni. Mellette nem ciki, hogy én sem eszem sokat, Ayako meg örül, hogy a yakuza kicsit többet eszik és a kedve is sokkal jobb, mint mielőtt idecsöppentem volna.

- Nem válogatott össze minket - jelentem ki némi sértettséggel. - Jeremy is csak besétált a szalonba és nem ment ki, míg nem kapta meg, amit akart - közlöm vele vigyorogva. - Visszatérve a bandához és az éjjeli zaklatáshoz - fordulok most a sráchoz. - Utóbbit annak tudatában tedd, hogy nem hiszem, hogy kellemes lesz, ha ketten megjelenünk a fejed felett morcosan, kialvatlanul és embertelenül megkínzunk, mert nem hagysz minket nyugodtan tölteni az éjszakát. A banda meg röviden azokat takarja, akik a belső körbe tartoznak - tájékoztatom kedélyesen Jeremyt, azzal szedek magamnak a rizibiziből és a rántott húsból. Asame is nekilát a második fogásának közben.

- Mintha mostanában olyan sűrűn rá lehetne venni téged az alvásra - közli velem a szeme sarkából nézve rám és a macskának is szed kaját. Megszeppent képpel, kissé kimelegedve bámulok rá, aztán elröhögöm magam.

- No comment, szerintem ezt később lefightoljuk. Amúgy tudsz róla, hogy nagy gömbőc lesz Shabuból, ha túleteted? - kérdezem meg vigyorogva, aztán elcsalom tőle a macskát egy kis hússal. Imádok szívózni Asaméval, de azt hiszem, az éjszakáink részleteibe nem szeretném Jeremyt beavatni.

- Kettőnk közül inkább te vagy az, aki elkényezteti ezt a dögöt. Mellesleg maximum gurulni fog, nem nyávogni... sok különbség nem lesz.

- Én?! Na persze! Egész fotósorozatom van ezen tény cáfolására - közlöm vigyorogva vele. - És igenis nagy különbség lesz, lezsibbad a lábam, ha ekkora - mutatok a vállszélességemnél szélesebb méretet - lesz a macska miattad - oltom Asamét vissza vigyorogva.

- Majd beiktatunk napi plusz két óra erősítő edzést, hogy bírják a lábaid a dögöt.

- Tudtam, hogy kitalálsz valamit nekem - emelem ki erősen a szót -, hogy te tömhesd tovább Shabut. Aztán majd pisloghatsz nagyokat, ha Asahito gondol egyet és megkérdezi, mégis melyikünk tehet róla, hogy a macska kigömbölyödött. - Ú, ez nagyon aljas volt!

- Majd elmagyarázom neki, hogy súlyzóra nem telik és sajnos kénytelen voltam ilyen eszközökhöz folyamodni, hogy megerősödj.

- És erre tudod, mi lesz a válasza - mondom kuncogva.

- Nem is biztos, hogy akarom tudni - jelenti ki komolyan. - Mellesleg pont semmi köze ahhoz, hogy a macskánk mekkora.

- Úgy vettem észre, az ilyesmi cseppet sem zavarja - jelentem ki és igyekszem kicsit megkomolyodni, különben röhögőgörcsöt fogok kapni, aztán megint kioszt vagy kiröhög minket a házinéni.