33.

Tatsuki

Jeremy kínosan érzi magát, pedig senki sem problémázik semmin. Shinjit egyáltalán nem hatja meg a jelek szerint semmi, aminek nem tudom, örüljek-e. Valószínűleg én nem néztem volna végig, ahogy mással kefél. Nem zavar, ha megteszi, de nem érdekel, és bármennyire gyönyörű közben, főleg, ha szenved vagy küzd, nem bírnám azt a tudatot, hogy más okoz neki gyönyört, másé abban a percben. Hiszen megjelöltem, az enyém, magamnak akarom. Nem kötöm láncra, nem is akarom, de szembesíteni engem egy ilyen helyzettel nem lenne tanácsos. Könnyen a harmadik fél gyors eltüntetésével, vagy a sarkon fordulásommal járna az eset.

- Hallottam - árulja el. - Igaza volt, ha egy Eijivel sem bírsz már el, nem ártana átgondolnod néhány dolgot - von vállat, majd elmosolyodik végre megint. Ez már hiányzott és válaszul összeborzolom a haját, mint egy kamasz gyereknek. - Maradsz - feleli az órájára pillantva, cigivel a szájában, én pedig elröhögöm magam. - Nem lesz rövid éjszakád. - Ümm. Ennek most örülnöm kellene, de kurva fáradt vagyok, minekután alig aludtam az elmúlt pár napban, ronggyá vertem három mamlaszt a múlt hajnalban, alig ettem ma, megtetováltam és kegyetlen erővel megbasztam egy kölyköt. Mégis örülök, kellemes meleget érzek ettől a fenyegetéstől a mellkasomban. - Mellesleg Deon nyughatatlan, úgyhogy készülj fel rá, hogy már kilenckor itt fog dörömbölni a szalonod ajtaján - figyelmeztet őszintén, majd biccent a kölyöknek a bemutatásra és a köszönésre. Jeremy fejét is áttúrom, mikor arról dumál, hogy hamar összeszedi magát és lelép, méghozzá ugyanazzal a megdorgáló, de talán kedves mozdulattal.

- Csigavér, fiúk - mondom nekik, majd újabbat szívok a cigarettámból. - Neked nem kell megpattannod, szerintem mindhárman tisztában vagyunk vele, hogy egyelőre örülsz, hogy egyben vagy - jelentem ki játékos könnyedséggel a tökalsónak. - Egyébként - fordulok most újra elvigyorodva Shinji felé - azért kérdeztem, mert ha reggelig maradsz, akkor kényelmesebb lenne a lakásom, de ahogy érzed - vonok is vállat. - Nekem jó itt is - teszem hozzá azzal a dorombolásszerű hangon. Fáradtság? Szarni rá, ha ez az ördög kufircolni akar. Majd... max nem nyitom ki a szalont a szokott időben, hogy kicsit tudjak még aludni... vagy egyáltalán nem nyitok ki. - Kilenckor már itt akar balhézni? Én megértem, hogy Asame mellett a reggel hétkor kezdődik, de veletek ellentétben én, ha tehetem, délig alszok és ezzel tisztában is van Deon. Vagy arra számít, félkómásan nem tömöm be a száját? - kérdezem meg Shinjit vigyorogva. - Mindenesetre, ha már délelőtt rám akarja törni az ajtót, neked más időpontot kell választanod, hogy elugorj a cuccaidért - jegyzem meg Jeremynek, miközben végigmérem, aztán elszívom az utolsó slukkom és elnyomom a csikket. - De majd beszélek Deon fejével - teszem hozzá és a telefonomra pillantok. Túl messze van. Nem lehetne, hogy csak iderepül, hogy megnyugtassam azon keresztül Deont? Nem gondoltam volna, hogy ennyire kiakad. - Mi a faszt mondott neki Eiji? - gondolkodom hangosan. Kibaszottul kiakaszt a szarkeverésével és én elbírnék vele, csak enyhén szólva is lekorlátozták, hogy milyen eszközökkel bánhatok vele. Deon egy nagypofájú vakarcs volt kiállhatatlan viselkedéssel, szemernyi félelem nélkül és elképesztő vasakarattal, de soha, SOHA nem kellett bántanom, hogy szót fogadjon. - Deon szépen eljön holnap, beszél egyetlen utolsó alkalommal Eiji fejével, hogy vagy megbecsüli, hogy nem kísérleti patkány és agyonhasznált kurvaként végezte, hanem jó eséllyel viszonylag normális keretek közt megélheti a középkorúságot is, mert én kurva isten, hogy két mondat erejéig nem tépem a szám neki, aztán ha nem kezd el rám figyelni, leszarom, hogy kölyök őrjöngeni fog, elviszem a folyóhoz és apró darabokra aprítom úgy, hogy minél tovább életben maradjon - morgok ingerülten. Komolyan idegesít Eiji és ha nem Deon varrta volna a nyakamba, már rég eltüntettem volna. - Elvből nem foglalkozom olyanokkal, akik szarnak a fejemre, de Eiji annyira ostoba, hogy szétbasz az ideg, ha öt percnél tovább egy légtérben kell vele lennem. Élcelődhetsz a helyzeten, viszont akkor találd meg az ajtót lécives és gondold újra, te tanítanál-e valakit, aki szerinted annyit sem ér, mint amennyire az alvilágban hasznosíthatnák, buta, mint a föld, egyszerűen életképtelen, viszont életcélja felidegesíteni és pontosan tudja, mivel érheti el és azt is, hogy nem verheted érte laposra, mert az egyetlen ember, akitől elfogadsz egy olyan szintű beugatást, ugrál a fejeden, amikor elsírja neki sanyarú sorsát melletted. Kicsit gondolj bele - dühöngök tovább Shinjinek -, hogy az elmúlt két hónapban mennyi gondot okozott nekem Eiji és nem csak a viselkedésével, mert az másodlagos, hanem hogy ma hajnalban majdnem kurvára megdögölhettem volna, mert Eiji elbaszta a rábízott feladatot. Nem az dühít, hogy majdnem kinyírtak, mert azt leszarom, hanem hogy jelenleg, ha elpatkolok, a fél alvilág vadászni fog Deonra, és ez sem az ő, sem a te, sem a környezetetek jövőjére nem lesz építő hatással, ha érted, mire gondolok. - És tudom, hogy érti. Tudom, hogy tisztában van vele, mit jelent, ha egy alvilági vadászik valakire.