11.

Asame

Belépek a kölyök szobájába és csak úgy, mint idekerülése napján, leülök az egyik fotelba, cigit veszek elő és rágyújtok. Kíváncsi vagyok, meddig duzzog még és mikor lehet vele értelmesen beszélni dolgokról. Persze makacsságért neki sem kell a szomszéd prefektúrába mennie, nem hajlandó velem kommunikálni, semmibe vesz és tüntetőleg a laptopján kezd el babrálni kivörösödött fejjel, csillogó szemekkel, amikből tudom, hogy percekkel ezelőtt bizony még torka szakadtából üvöltözött. Voltaképpen én ráérek. Shinjinek amúgy is jó pár óra kell, mire meghozza Ehimét.


Deon továbbra sem zavartatja magát, halkít a zenén, persze nem miattam, hanem mert nem sokkal ezután elhagyja a szobát, de az ajtót nyitva hagyja. Macskavadászatra ment, tudom. Végül Shabuval a kezében tér vissza és visszatelepszik az ágyra, ahol a kis dög is komótosan elfészkeli magát, hogy folytassa azt, amiben az én drága kölyköm megzavarta; az alvást. Deon félrerakja a laptopot, majd a macska köré fekszik, hogy így simogassa Shabut. A macska persze hangos dorombolással adja a kölyök tudtára, hogy élvezi a dolgot, egészen addig, míg el nem alszik.

- Mégis mi a francért kellett kínaiul beszélned? - kérdezi meg csendesen Deon végül.

- Hogy gyakorold kicsit ezt a nyelvet - közlöm be higgadtan. - Egy szajha begyűjtésének megvan a maga etikettje. Nem annyiból áll a dolog, hogy odamegyek és megveszem azt, aki nekem kell, ennél kicsit összetettebb még ez is. Ryuu nem tud kínaiul - árulom el a kölyöknek. - Tisztában van azzal, hogy azért kell a pénzt Shinjinek adnia, hogy biztosan megkapja a kölyök Ehimét, ahogy azzal is tisztában van Ryuu, hogy hogyan történik egy ilyen áruvétel.

- Fejtsd ki ezt bővebben, mert eddig félinfókat mondtál el - közli elégedetlenül. - A nyelvgyakorlásra nem hiszem, hogy az a helyzet volt a legalkalmasabb, ahogy azt sem értem, miért kellett kínait használni, ha Ryuuichi tudja kábé, hogy mi hangzott el, csak érteni nem érthette pontosan - folytatja most már rám is nézve. - Hogyan történik egy ilyen árucsere, miféle etikettje van a szajhavásárlásnak?

- Az ok roppant egyszerű, egy áru minden esetben kipróbálásra kerül megvétel előtt - közlöm vele komolyan, Deon pedig ledöbben és nagyon úgy fest, hogy nem akarja elhinni azt, amit hall. Szemei nagyra nyílnak és ajkai is elválnak egymástól. - Ennyiből remélem, leszűrhető, miért elég azt tudnia Ryuuichinek, hogy egy magas összegért cserébe csak ide akarom hozatni Ehimét, Shinji azonban tisztában van vele, hogy ha hitelesen akarja előadni, hogy a megbízásomból szajhát vesz, akkor vagy megkeféli a kölyköt, vagy kényszeríti őt, hogy bizonyítsa azt, méltó arra, hogy nálam kössön ki.

- A büdös rohadt életbe, Asame, hogy a faszba bírsz ennyire érzéketlen lenni?! - kezd kiabálni szinte összemosva a szavakat az indulattól és közben kipattan az ágyból, hogy hozzám rongyoljon. Megragadja az ingem, s kapásból ránt is rajta egyet. - Shinji szét van zuhanva, azt se tudja, gyászoljon vagy reménykedjen, te meg olyanra utasítod, amit soha nem tenne meg! - ordít tovább. Persze az indulatoktól kipirul az arca megint és most már nem csak csillognak a szemei, de meg is születnek a könnyei. - A rohadt életbe! A rohadt életbe, Asame! Shinji az enyém! Mi lenne, ha mielőtt rendelkezel vele, előbb engem is megkérdeznél, de minimum tájékoztatnál?! - Kiakadt. A tehetetlenség dühössé teszi és sírásra készteti, ráadásul ökle párnás részével, kalapácsütésekkel nekiáll püfölni a vállam és mellkasom. Hagyom, hogy kitombolja magát, végül az ölembe húzom és szorosan testemhez fogom őt.

- Shinji a tied, ugyanakkor egyike a legjobb testőröknek is ebben a házban. Mondd, kit küldtél volna a helyemben egy szajháért? - kérdezem meg tőle csendesen, de őszintén.

- Az egyike! - védekezik zokogva. - Úgy utállak!

- Tudom - felelek neki csókot nyomva fejére. Az egyike. A többi pedig hetero, ezzel Deon is tisztában van, s ha megnyugszik, rá fog jönni magától is, miért Shinjit választottam annak ellenére is, hogy tisztában vagyok vele, hogy a kölyöknek is nehéz ez az időszak most. De az élet nem áll meg. Deon csak nagyon lassan nyugszik meg, ám ahogy ez bekövetkezik, fokozatosan fekszik el ölemben és vállamra hajtja fejét. Cirógatni kezdem hátát, miközben csókot nyomok nyakára. Bolond kölyköm!

- Mihez akarsz kezdeni azzal a szajhával? - kérdezi meg.

- Csak arra kell, hogy Sheont idecsalogassuk. Ha az a kölyök a kezünkre kerül, talán előrébb jutunk a Kawano és Zakura ügyben. Kawanot könnyű lenne már most megfogni, de Zakurával mindenképpen taktikusnak kell lennünk és nem csak azért, mert Takuya fia is a markában van. A yakuza valóban nem zavar sok vizet, így az eltávolításához nyomós érvek kellenek még nekem is, Kiyosumi a két szép szememért nem fogja megöletni azt, aki sok pénzt hoz a Szindikátusnak.

- És Sheonnal mit akarsz kezdeni?

- Minél többet megtudni tőle Takuya fiáról és a drága yakuzájáról.

- Milyen módon akarod kikérdezni?

- Függ attól is, mennyire lesz készséges. Hamar kibukik, ha az acsarkodása a yakuzájával csak egy újabb színjáték.

- Mondj konkrétabbat! - kéri. A hangjából érződik, hogy érdekli ez a dolog, azért szeretne többet tudni. - Hogy lehet konfliktust kerülő módon kifaggatni egy pártfogoltat?

- Azzal kell megfogni, ami fontos neki. Sheonnál ez Ehime, ezért is lesz itt, ebbe pedig nem köthet bele senki. Fizettem érte, így a szajhával azt teszek, amit akarok, mert az enyém.

- Jó, ez tény, de mi van, ha Sheon nem készséges? - kérdez rá komolyan.

- Van egy olyan sanda gyanúm, hogy Sheon nem yakuzapártfogoltként fog meglátogatni minket, hanem alvilágiként, hogy visszaszerezze azt, ami az övé. Innentől kezdve illetéktelen behatolónak tekinthető és a kör zárul. Nem kell figyelembe vennem, hogy pártfogolt, Zakura pedig jöhet kimenteni a seggét.

- Mi is Sheon? - kérdez rá. - A fejvadászok és őrszemek elég jó betörők - jegyzi meg elvigyorodva.

- Őrszem.

- Az a jobb kategória. Kíváncsi vagyok rá - árulja el arcát a nyakamhoz fúrva.

- Reméltem is - mondom neki elmosolyodva -, mert te fogod kifaggatni - közlöm vele komolyan, ezen pedig nevetni kezd.

- Bevetsz, mint halálos fegyvert? - viccelődik.

- Még szép. Te vagy az adu ászom - harapok játékosan nyakába.

- Még a végén megsajnálod Sheont.

- Már most sajnálom, de majd igyekszem nem látványosan tenni - nevetem el magam.

- Majd beszéljük meg, mit húzzak ki belőle, aztán felkötheti a gatyáját - jelenti ki magabiztosan. - És a szajha?

- Távol tartjuk egy darabig Sheontól, majd csak a megfelelő pillanatban tervezem behozatni, ha már semmivel nem lehet megfogni őt. Az pedig, hogy mi érdekel? Takuya fiáról minden információ, esetleg az, hogy mi haszna származik Kawano védelméből a yakuzának és bármi, amivel foghatóvá válik Zakura.

- Aha... - nyugtázza ezzel és lassan simogatni kezdi a mellkasom és vállam. - Ha alvilági, akkor fog őrjöngeni, ha bántjuk a szajhát.

- Nem áll szándékomban bántani, amíg ezt ki nem harcolja.

- És ha kiharcolja? - faggatózik csendesen.

- Akkor kaphat egy kis ízelítőt abból, hogy rohadtul nem éri meg baszakodni velem.

- Na de konkrétan! - kéri és közben apró mocorgással is nyüstöl.

- Sosem tervezek, a helyzet adja - vonom meg vállam. - Mellesleg amilyen vizuális típus vagy, nem részleteznék egy ilyet sem. Úgyis mindig azzal jössz, hogy ilyen helyzetekben borzalmasan utálod, mikor érzékletesen mesélek.

- Mint téged, mikor haragszom rád - jegyzi meg őszintén, játékosan.

- Ha mindig csak ennyire utálsz, nincs miért aggódnom.

- Emiatt a Shinjis dolog miatt tényleg haragszom, bár nem igazán rád, és azóta is azon túráztatom az agyam, hogy kit lehetett volna helyette küldeni. És nem fogom feladni - közli határozottan. - Egyébként nem tudlak ténylegesen utálni.

- Ha nem rám, akkor kire?

- Az egészre. Hogy ez a szokás, hogy nincs más, akit el lehet küldeni ilyen esetben, hogy meg se kérdeztél, hogy semmit se tudtam tenni... - sorolja.

- Nem volt időnk arra, hogy órákig elmélkedjünk, ki menjen vagy mi legyen.

- Mert csak akkor vagy türelmes, ha ki kell várni, míg lenyugszom - jegyzi meg játékosan.

- A birkatürelmem csak rád terjed ki - értek vele egyet kurtán. - Bár ha így lenne, sok újonnan felhúzott épület állna most üresen Tokióban, mert a betontömböket valahova el kell helyezni.

- Látszik rajtuk, hogy temetőnek vannak alkalmazva? - kérdezi meg könnyedén.

- Egytől-egyig csinos kis garzonlakások - közlöm vele egyszerűen.

- Olyan istenien gonosz vagy - kuncogja bújva, én pedig újabb csókot nyomok fejére.